Magyarország vagyonvisszaszerzési hivatalt hozna létre, Sulyok Tamás mandátuma is megszűnhet nyár végéig

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Vagyonvisszaszerzési hivatal és elnöki szabályok

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Ciaran Ryan

1 órával ezelőtt

Magyarország vagyonvisszaszerzési hivatalt hozna létre, Sulyok Tamás mandátuma is megszűnhet nyár végéig — Új hivatal, új szabályok

A magyar kormány egy új, széles jogkörű közvagyonvédelmi intézmény felállítását készíti elő, amely a közbeszerzésekből élő cégek vizsgálatára és az eltűnő közpénzek megelőzésére is jogosultságot kapna. A tervezethez társadalmi egyeztetés indul, miközben a 17. alaptörvény-módosítás nyomán a köztársasági elnöki tisztség sorsa és több alkotmányos szabály is rövid határidővel változhat.

Kiemelések

A kormány új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalt tervez létrehozni nyomozó, adatgyűjtő és közvagyonvédelmi jogosítványokkal, különös tekintettel a közbeszerzési bevételekre.
A 17. alaptörvény-módosítás hatálybalépésével Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátuma megszűnne, és augusztus 20-áig új államfőt választanának.
Az új jogszabály- és alkotmánymódosítások jelentősen átalakítják a vállalatokra vonatkozó ellenőrzési rendszert, főként a közbeszerzés-orientált cégek esetében.

Új közvagyonvédelmi hatóság felállítása készül

Mint az ATV Egyenes beszéd című műsorában elhangzott, Magyar Péter miniszterelnök szerint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal nyomozó, elemző, kockázatértékelő és közvagyonvédelmi feladatokat is ellátna. A kormányfő a "Tisztítótűz művelet" részeként ismertette a reformcsomagot, amelynek célja a korábban eltulajdonítottnak nevezett közvagyon visszaszerzése és a jövőbeni visszaélések megelőzése.

A hivatal egyik legfontosabb új eszköze a közvagyonvédelmi eljárás lenne, amely még büntetőeljárás előtt is elindulhatna. A szervezet minden adóévben adatot kapna a NAV-tól azokról a cégekről, amelyek árbevételének legalább 75 százaléka közbeszerzésekből származik, majd ezeket automatikusan vizsgálná. Ha a közvagyon eltűnésének vagy rossz felhasználásának veszélyét látná, állami felügyelőt rendelhetne ki, Magyar szerint azonban ez nem jelentene tulajdonelvonást.

A miniszterelnök azt is közölte, hogy a hivatal bankszámlaadatokba betekinthetne, közérdekű adatokat kérhetne le, elemzéseket készíthetne, és kockázati alapon rangsorolhatná az ügyeket. Az eljárások eredményeként büntetőügy indulhatna, más hatósághoz kerülhetne az ügy, polgári per indulhatna jogalap nélküli gazdagodás miatt, vagy akár koncessziók és állami vagyonátadások semmisségét is kérhetnék.

Magyar szerint a hivatal folyamatban lévő büntetőeljárásokat is átvehetne az ügyészségtől, ha azok nem haladnak megfelelően. A szervezetet nem a kormány irányítaná, hanem az Országgyűlés hozná létre és felügyelné, vezetőit pedig parlamenti bizottsági pályázati eljárásban, civil szervezetek bevonásával választanák ki.

Alkotmányos változások és politikai következmények

A jogszabálycsomag társadalmi egyeztetésére 8 plusz 5 nap állna rendelkezésre, míg a 17. alaptörvény-módosításról 5 napos konzultáció zajlik. Magyar szerint már több ezer javaslat érkezett, köztük olyanok, amelyek a képviselői mandátumok felső korlátját 12 évről 8 évre, az alkotmánybírók mandátumát pedig 12 évről 9 évre csökkentenék.

A miniszterelnök megerősítette, hogy a 17. alaptörvény-módosítás hatálybalépését követő napon megszűnne Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása. Elmondása szerint az ügyet 30 napon belül lezárnák, és augusztus 20-áig új államfőt választanának.

Magyar szeptembertől átfogó alkotmányozási folyamatot is ígér, amelyben előbb szakmai, társadalmi és érdekképviseleti véleményeket gyűjtenének össze, és csak ezt követően kezdődne meg a szövegezés. A tervezett módosítások között szerepel az is, hogy a bírák kezdeményezhessék a Kúria elnökének és az Országos Bírói Hivatal vezetőjének elmozdítását, valamint több, jelenleg sarkalatos szabály egyszerű többséggel módosíthatóvá váljon.

A bejelentett lépések a magyar intézményi és jogi környezet átalakítását vetítik előre, különösen a korrupcióellenes ellenőrzés, a közpénzek felügyelete és a politikai hatalomkoncentráció korlátozása terén. Ez a vállalati szektorra is közvetlen hatással lehet, főként azokra a társaságokra, amelyek üzleti modellje jelentős részben közbeszerzésekre épül.

Korábbi cikkünkben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal létrehozásának bejelentett menetrendjét és a tervezet társadalmi egyeztetésre bocsátását foglaltuk össze. Bemutattuk, hogy a hivatal a korrupciógyanús ügyek mellett a jogalap nélküli gazdagodás vizsgálatára is kiterjedhet, és hogy az elképzelés az Alaptörvény módosításának előkészítésével együtt egy szélesebb intézményi reformprogram részeként jelent meg.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?