Magyarországon az állami árszabályozás kivezetése mellett érvel egy véleménycikk

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Állami árszabályozás kivezetése

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Központi bankok

Dan Blystone

2 órával ezelőtt

Magyarországon az állami árszabályozás kivezetése mellett érvel egy véleménycikk — Árkorlátozás vagy piac?

A magyar gazdaságpolitikai vitában továbbra is központi kérdés, hogy az állami árkorlátozások és támogatások mennyiben segítik, illetve torzítják a piaci működést. A szerző szerint az üzemanyagok védett ára, a kamatstop és az árrésstop tapasztalata azt mutatja, hogy a kiszámíthatóságra és a versenyre épülő megoldások hosszabb távon fenntarthatóbbak.

Kiemelések

A Portfolio.hu véleménycikk szerint a kamatstop és az üzemanyagár-korlátozás átmenetileg enyhítettek problémákat, de jelentős, aránytalan terheket róttak a gazdaság egyes szereplőire.
Az árrésstop főként nagy üzletláncokat sújtott, nem korlátozta hazai termelői árakat, és a szerző szerint a külföldi kiskereskedelmi láncok piaci pozícióját is gyengítette.
A cikk javaslata szerint most van lehetőség az árkorlátozások és támogatások fokozatos kivezetésére, ami hosszabb távon kedvez a versenyképes magyar gazdaságnak.

Az árstopok gazdasági hatásai

Portfolio.hu oldalon megjelent véleménycikk szerint a korábbi magyar intézkedések, köztük a kamatstop, az üzemanyagok védett ára és az árrésstop, jórészt olyan problémákra adtak átmeneti választ, amelyeket részben maga a hazai gazdaságpolitika idézett elő. A szerző úgy látja, hogy ezek az eszközök nem a piaci zavarok okait kezelték, hanem azok következményeit próbálták tompítani, miközben a terheket a társadalom más szereplőire hárították át.

Az írás szerint a kamatstop fennmaradása különösen azért vitatható, mert egyes hitelfelvevők korábbi döntéseinek költségeit mások viselték, még akkor is, amikor a kedvezményezettek jövedelmi helyzete időközben javult. Az üzemanyagárak korlátozásával kapcsolatban a szerző azt hangsúlyozza, hogy más országok inkább részleges alkalmazkodást engedtek az árakban, ezzel ösztönözve a takarékosabb fogyasztást, míg Magyarországon a rendszer jelentős költségek mellett főként az autósoknak kedvezett, és aránytalan terhet rótt a vidéki ellátásban fontos kis kutakra.

Az árrésstop esetében a vélemény szerint a szabályozás elsősorban a nagy forgalmú üzletláncokat sújtotta, miközben a kisebb boltok mozgástere nagyobb maradt, a hazai termelői árakra pedig nem jutott hasonló korlátozás. A szerző ebből arra következtet, hogy az intézkedés nem pusztán inflációellenes eszköz volt, hanem a külföldi kiskereskedelmi láncok piaci pozícióját is gyengítette.

Piaci ösztönzők és hosszabb távú kockázatok

A cikk történelmi példával is alátámasztja az érvelést, amikor Diocletianus 301-es ármaximáló rendeletét említi, amely a szerző szerint szintén hiányokhoz és a feketekereskedelem erősödéséhez vezetett. Az írás ebből azt a következtetést vonja le, hogy az árkorlátozások világszerte jellemzően csak átmeneti eszközként működnek, és tartós alkalmazásuk több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hoz.

A szerző szerint különösen problematikus, amikor az állami beavatkozás miatt a gazdasági szereplők mentesülnek saját döntéseik következményeitől, mert ez torzítja az ösztönzőket és gyengíti a hatékonyságot. Hasonló kockázatot lát a széles körű támogatásokban is, mivel ezek életben tarthatnak olyan vállalkozásokat, amelyek piaci alapon nem lennének fenntarthatók, miközben erőforrásokat vonnak el versenyképesebb szereplőktől.

A véleménycikk végkövetkeztetése az, hogy Magyarország számára most adott a lehetőség a korlátozások és támogatások fokozatos kivezetésére. A szerző álláspontja szerint a gazdasági szereplők teljesítményalapú működése, valamint a kiszámíthatóbb versenykörnyezet kedvezőbb pályát jelent a hazai gazdaság számára.

Korábbi cikkünkben az üzemanyagokra vonatkozó hatósági árak kivezetéséről szóló parlamenti döntés hátterét és várható menetét foglaltuk össze. Kitértünk arra is, hogyan alakult a hazai benzin- és gázolajár, és hogy a piaci és a rögzített ár közötti különbség az árcsökkenések nyomán látványosan szűkült. Emellett megemlítettük: rendkívüli helyzetben a javaslat lehetőséget adna a hatósági árak rendeleti visszaállítására, szigorúbb ellenőrzési és szankciós keretek mellett.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?