Tisza-kormány alkotmánymódosítással távolíthatná el az államfőt, Török Gábor intézményi kockázatra figyelmeztet

Tisza-kormány alkotmánymódosítással távolíthatná el az államfőt, Török Gábor intézményi kockázatra figyelmeztet
Alkotmánymódosítás veszélyei

A magyar belpolitikai vitában az államfő mandátumának esetleges megszakítása az alkotmányos keretek és a parlamenti kétharmad határainak kérdését veti fel. Török Gábor szerint a felvetett megoldás nem Sulyok Tamás személyéről szól, hanem arról, hogy a többségi akarat közvetlen jogszabályi érvényesítése milyen hosszú távú precedenst teremthet.

Kiemelések

  • A Tisza-kormány alkotmánymódosítással, akár egyetlen mondatban tenné lehetővé a hivatalban lévő államfő, Sulyok Tamás eltávolítását.
  • Török Gábor szerint az elnöki mandátum parlamenti többséggel történő megszakítása veszélyes precedenst teremt, mert a kétharmados többséget semmi nem korlátozná.
  • Az intézményi bizonytalanság hosszú távú politikai kockázatot jelent, mivel minden későbbi államfő tudná, mandátuma bármikor ismét megszakítható.

Alkotmánymódosítási terv és precedenskockázat

A Portfolio.hu összefoglalója szerint Török Gábor úgy látja, hogy a Magyar-kormány terve még az Orbán-korszak alkotmányos átalakításai között is feltűnő lenne, mert egy egymondatos alkotmánymódosítással oldaná meg a hivatalban lévő államfő eltávolítását.

A politológus arra emlékeztetett, hogy az Orbán-kormányok az elmúlt másfél évtizedben rendszeresen éltek az alkotmányos szabályok átírásával, ha ezt a politikai akarat érvényesítése megkövetelte. Értelmezése szerint ez korábban szolgált intézményi és hatalmi célokat, például az Alkotmánybíróság elfoglalását vagy a bírósági rendszer átalakítását, valamint politikai propagandacélokat is, például a migrációs és genderügyekben.

Török szerint a mostani elképzelés abban különbözne a korábbi gyakorlattól, hogy nem intézményátalakításba csomagolná a döntést, hanem közvetlenül jogszabállyá írná a politikai akaratot. Álláspontja szerint az államfő mandátumának ilyen megszakítása veszélyes precedenst teremtene, mert azt üzenné, hogy a minősített többséget valójában semmi sem korlátozza, és kétharmaddal bármi megtehető.

Hosszú távú intézményi és politikai hatások

Török Gábor hangsúlyozta, hogy nem Sulyok Tamás teljesítményét védi, sőt saját megítélése szerint a jelenlegi államfő gyengén teljesít. Szerinte azonban a lényegi kérdés az, hogy a parlamenti többség rálép-e egy olyan útra, amelyen formálisan szinte minden lehetséges, de az intézményi következmények hosszú távon beláthatatlanok.

Példaként azt vetette fel, hogy ha Sulyok eltávolítása után a parlament valóban pártoktól független, szuverén államfőt választana, az új elnök minden későbbi konfliktusban számolna a már egyszer alkalmazott eszközzel. Ez Török értelmezésében azt jelentené, hogy ha az államfő szembemegy a kormánnyal, a mandátuma később ismét megszakíthatóvá válhat.

A politológus szerint külön tanulságos, hogy a Fidesz hatalomgyakorlásával szemben korábban kritikus szereplők most legfeljebb érdekesnek nevezik ezt a megoldást. Zárásként Magyar Péter korábbi megfogalmazására utalva azt írta, hogy a döntés valóban történelmi lesz, és később még sokat fogják emlegetni.

Korábbi cikkünkben az átmeneti alkotmánymódosítási csomag fő elemeit vettük át, amely több közjogi területen egyszerre hozna változást az új alkotmány elfogadásáig. Kiemeltük, hogy a terv a köztársasági elnök mandátumának megszüntetését, az Alkotmánybíróság működésének átalakítását és a bírói igazgatás módosítását is érintené, miközben komoly jogállami és politikai precedenskockázatokat vet fel.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.