Az MBH a magyar lakásépítések fordulatát jelzi a növekvő engedélyek és fővárosi kínálat alapján

Az MBH a magyar lakásépítések fordulatát jelzi a növekvő engedélyek és fővárosi kínálat alapján
Lakáspiac fordulóponton

A magyar lakásépítési piac a 2020-as csúcs utáni visszaesést követően 2026 elején már élénkülési jeleket mutat. Az átadott lakások száma országosan 4,3 százalékkal, Budapesten pedig 13 százalékkal nő az első negyedévben éves összevetésben, miközben az építési engedélyek még erősebb bővülést jeleznek.

Kiemelések

  • Az építési engedélyek és bejelentések száma 2025-ben közel 37 százalékkal nő 28 ezer fölé, 2026 első negyedévében további 64 százalékkal emelkedik, megközelítve a 9300-at.
  • Budapesten a 2026 második negyedévére értékesítés alatt álló új lakások száma meghaladja a 10 ezret, ami mintegy 50 százalékkal haladja meg az elmúlt évek átlagát.
  • Debrecenben és Szegeden egyaránt ezer feletti lakásszámmal zajlanak társasházi fejlesztések, míg Győrben, Székesfehérváron és Nyíregyházán is erőteljes kínálatbővülés látható.

Engedélyek és átadások fordulópontja

Amint arról a Portfolio.hu beszámol, az MBH Index szakértőinek elemzése szerint a lakásépítések volumene 2025-ben még alacsony szinten alakul, de 2026 első negyedévében már látszanak a fordulat első jelei. A használatbavételi adatok szerint országosan emelkedik az átadott lakások száma, miközben a fővárosban ennél gyorsabb bővülést mérnek.

Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója szerint a használatbavételi statisztikák még nem tükrözik teljes mértékben a tavaly óta tapasztalható lakáspiaci élénkülést, mivel egy lakóingatlan-fejlesztés megvalósítása többéves folyamat. Hozzátette, hogy a beruházói aktivitás hatása fokozatosan jelenhet meg az átadási adatokban, ugyanakkor a friss számok már kedvező irányt jeleznek.

A legerősebb pozitív jelzést az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alakulása adja. Ezek száma 2025-ben közel 37 százalékkal emelkedik az előző évhez képest, 28 ezer fölé, majd 2026 első negyedévében éves alapon további 64 százalékkal nő, megközelítve a 9300-at. Budapesten és a megyei jogú városokban tavaly egyaránt 56 százalékos bővülést mérnek, a legaktívabb vidéki központok között pedig Debrecen, Szeged, Nyíregyháza, Győr és Székesfehérvár szerepel.

Nagy Gyula szerint az engedélyek számának növekedése arra utal, hogy a fejlesztők ismét hosszabb távra terveznek. Ez a következő években új kínálatot, kiegyensúlyozottabb lakáspiaci működést és a modern, energiahatékony lakásállomány bővülését támogathatja, miközben a finanszírozási igények is erősödhetnek.

Vidéki központok és budapesti kínálat bővülése

A lakásépítések élénkülése egyre több vidéki nagyvárosban is jól látható, bár a területi különbségek továbbra is jelentősek. Az MBH elemzése szerint a gazdaságilag erősebb városokban magasabb fejlesztési aktivitás jellemző, és továbbra is Debrecen, Szeged, Győr, Székesfehérvár, valamint Nyíregyháza számít a vidéki újlakás-piac fő központjának.

Debrecenben és Szegeden egyaránt ezer feletti lakásszámmal zajlanak nagyobb társasházi fejlesztések, miközben Győrben, Székesfehérváron és Nyíregyházán is jelentős új kínálat épül. Hosszabb távon is ezek a városok tartoznak a legaktívabb fejlesztési központok közé, 2015 és 2024 között Győrben több mint 6000, Debrecenben és Szegeden pedig mintegy 5000 új lakás épül. A Balaton térsége, különösen a déli part, szintén kiemelt fejlesztési terület, ahol több mint 2500 lakás készül nagyobb társasházi projektekben.

A fővárosi újlakás-piacon is erősödik a fejlesztői aktivitás, az értékesítés alatt álló szabad lakások száma 2026 második negyedévére meghaladja a 10 ezret. Ez rekordközeli szintet jelent, és mintegy 50 százalékkal haladja meg az elmúlt évek átlagát.

Bár az Otthon Start Program feltételeinek megfelelő lakások aránya egyelőre korlátozott, az elemzők a következő időszakban bővülésre számítanak ebben a szegmensben is. Az MBH Bank szakértői szerint a jelenlegi fejlesztések hatása 2026 második felétől, illetve 2027-ben jelenhet meg látványosabban az átadott lakások számában, miközben a gazdaságilag erősebb térségek várhatóan gyorsabban bővítik modern, energiahatékony lakásállományukat, mint a kevésbé dinamikusan fejlődő régiók.

Korábbi cikkünkben a magyar lakáspiacon tapasztalható, szegmensek és lokációk szerinti eltérő értékesítési tempóról írtunk: miközben a budapesti panelek eladási ideje nőtt, több vidéki térségben – különösen a paneleknél – gyorsult az értékesítés. Arra is rámutattunk, hogy egyre kevésbé érvényes az „átlagos” piaci kép, és a reálisan belőtt induló ár, illetve a vevői igényekhez igazított ingatlanállapot döntően befolyásolja, mennyi idő alatt talál gazdára egy lakás.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.