Magyarország szolgáltatási energiamixe az áram felé tolódik, a gáz súlya továbbra is magas

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyar energiamix: áram és gáz

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Dan Blystone

12 órával ezelőtt

Magyarország szolgáltatási energiamixe az áram felé tolódik, a gáz súlya továbbra is magas — Áramé a főszerep

Az Eurostat 2024-es adatai szerint a magyar szolgáltatási szektor energiafelhasználása 68,4 petajoule volt, ami enyhe éves csökkenést jelent, miközben az energiamixben a villamos energia felzárkózott a földgáz mellé. A szerkezeti elmozdulás egy hosszabb távú fogyasztáscsökkenéssel együtt zajlik, ezért a részarányok változása nemcsak tüzelőanyag-váltást, hanem egy zsugorodó összfogyasztás hatását is tükrözi.

Kiemelések

Magyarország szolgáltatási energiafelhasználása 2024-ben 68,4 petajoule volt, ami éves szinten 0,5%-os csökkenést jelent.
2015 és 2024 között a szolgáltatási energiafelhasználás Magyarországon közel 26%-kal csökkent, míg ugyanekkor az EU átlagosan 6,8%-ot esett.
Magyar szolgáltatási szektorban 2024-ben az áram és a földgáz egyaránt 42,5%-os részarányt ért el, jelentősen meghaladva az EU gázátlagot.

Eurostat-adatok és a magyar szerkezeti fordulat

Az Portfolio beszámolója szerint az Eurostat adatai alapján az Európai Unió szolgáltatási szektorának teljes végső energiafelhasználása 2024-ben 4 971 petajoule volt, szemben a 2023-as 4 886 petajoule-lal. Magyarországon ugyanebben az évben 68 404 terajoule, vagyis 68,4 petajoule végső energiafelhasználást regisztráltak, ami mintegy 0,5%-os éves csökkenésnek felel meg.

Az EU-ban a szolgáltatási szektor a teljes végső energiafelhasználás 13,5%-át adta 2024-ben, jóval a közlekedés, a háztartások és az ipar mögött. A közösségben a szektor energiaigényének több mint háromnegyedét a villamos energia, 52,0%-kal, és a földgáz, 25,4%-kal adta, míg Magyarországon mindkét energiahordozó 42,5%-os arányt képviselt, együtt a teljes felhasználás 85%-át.

Ez a magyar arány azért számít fordulatnak, mert 2015 és 2024 között a villamos energia részaránya a hazai szolgáltatási szektorban 37,2%-kal nőtt, miközben a földgázé közel 26%-kal csökkent. Az EU-ban ugyanez mérsékeltebb ütemben ment végbe, a villamos energia részaránya 5,1%-kal emelkedett, a földgázé pedig 10%-kal esett.

Energiahatékonyság és piaci kitettség

Magyarországon a teljes szolgáltatási energiafelhasználás 2015 és 2024 között 92 263 terajoule-ról 68 405 terajoule-ra csökkent, ami közel 26%-os visszaesés. Ez lényegesen gyorsabb szűkülés az uniós átlagnál, ahol ugyanebben az időszakban 6,8%-os csökkenést mértek, így a hazai részarányváltozások mögött nemcsak energiahordozó-csere, hanem általános fogyasztásmérséklődés is áll.

A folyamatot az épületenergetikai fejlesztések, az intézményi racionalizálás és a 2022-es energiaválság utáni takarékossági lépések is befolyásolhatják. Ugyanakkor a földgáz 2024-ben is a szolgáltatási energiafelhasználás 42,5%-át adja, ami azt jelzi, hogy a szektor továbbra is az uniós átlagnál erősebben függ ettől az energiahordozótól.

A megújulók közvetlen részaránya Magyarországon 5,5% volt 2024-ben, miközben az Eurostat bontása a megújuló alapú villamosenergia-felhasználást is a villamos energia kategóriában mutatja ki. Ezért a szolgáltatási szektor elektrifikációja és a villamosenergia-rendszer zöldülése együtt határozhatja meg, hogy a mostani áram-gáz kettős dominancia a következő években milyen irányba mozdul el.

Az uniós alszektorok közül 2024-ben a nagy- és kiskereskedelem, valamint a gépjármű- és motorkerékpár-javítás használta fel a legtöbb energiát, 1 021 petajoule-lal. Ezt a humán-egészségügy és szociális ellátás, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek követték.

Korábbi cikkünkben Magyarország energiahatékonysági mutatóinak alakulását és az EU-átlaghoz viszonyított lemaradás okait vettük áttekintésbe. Rámutattunk, hogy bár az energiaintenzitás hosszabb távon csökkent, a hazai gazdaság energiafelhasználása továbbra is jóval az uniós szint felett van, különösen az épületállomány és a lakossági fűtés terén, miközben a 2030-as fogyasztási cél teljesítése növekedési környezetben ismét kockázatosabbá válhat.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?