Mercosur-blokk kvótavitája fékezi az EU-val kötött agrárexport-megállapodás végrehajtását

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Mercosur-EU agrárexport kvótavita

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Ciaran Ryan

02.07.2026

Mercosur-blokk kvótavitája fékezi az EU-val kötött agrárexport-megállapodás végrehajtását — Kvótavita akadályozza exportot

Az EU és a Mercosur közötti kereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazásának első heteiben máris vita bontakozik ki a dél-amerikai tagállamok között a kedvezményes mezőgazdasági vámkvóták felosztásáról. A nézeteltérés azért bír különös jelentőséggel, mert az egyezmény az európai piacra jutás egyik legfontosabb új csatornáját nyitja meg Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay exportőrei előtt.

Kiemelések

Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay között továbbra sincs megegyezés az EU-ba szóló agrár vámkvóták elosztási mechanizmusáról, két hónappal az egyezmény ideiglenes életbe lépése után.
Uruguay a rizskvóta több mint 60 százalékát, míg Argentína a kedvezményes mézexport közel 80 százalékát lekötötte már az első hónapokban, hátrányba hozva kisebb tagokat.
Habár a Mercosur-EU megállapodás évente szűk kvótákat és szigorú feltételeket tartalmaz, az EU továbbra is bevet piaci-szabályozási eszközöket, például ideiglenesen korlátozza egyes brazil élelmiszer-behozatalokat.

Kvótaelosztási vita az első hónapokban

Ahogy arról Portfolio az Euractiv beszámolójára hivatkozva írja, Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay egyelőre nem tud megegyezni arról, milyen elvek alapján osszák fel egymás között azokat a kedvezményes vámkvótákat, amelyek alacsonyabb vagy nulla vámmal teszik lehetővé egyes mezőgazdasági termékek exportját az Európai Unióba. A kérdés az asuncióni Mercosur-csúcson is központi témává válik, alig két hónappal az egyezmény ideiglenes hatálybalépése után.

A május óta élő vámkedvezmények számos tarifát megszüntetnek a két fél között, az uniós termelők számára érzékeny agrártermékeknél azonban több év alatt felfutó kvóták szabják meg az éves exportmennyiséget. Az EU ezeknél viszonylag szűk volumeneket alkudott ki, a marhahús esetében például a keret nagyjából az uniós fogyasztás és termelés 1,5 százalékának felel meg.

A jelenlegi rendszerben a kvóták gyakorlati felhasználása lényegében érkezési sorrendben történik. Uruguay már az első hetekben felhasználja a rendelkezésre álló rizskvóta több mint 60 százalékát, míg Argentína az első három hónapra leköti a kedvezményes mézexport közel 80 százalékát.

Santiago Peña paraguayi elnök szerint a kisebb gazdaságok eleve hátrányba kerülnek a brazil és argentin exportőrökkel szemben, ezért igazságosabb elosztási mechanizmusra lenne szükség. Javaslatát a többi tagállam elutasítja, miközben Brazília a globális piaci részesedésen alapuló modellt támogatja, Argentína és Uruguay pedig a korábbi uniós exportteljesítményhez kötné a felosztást.

Politikai és piaci következmények Európában

A belső feszültség érzékeny pillanatban jelenik meg, mert a Mercosur és az Európai Unió csak évtizedes tárgyalások után jut el a megállapodás gyakorlati alkalmazásáig. Az egyezmény mintegy 700 millió fogyasztót kapcsol össze, és a világ egyik legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét hozza létre, így a dél-amerikai agrárexportőrök számára kiemelt üzleti lehetőséget jelent.

Az uniós oldalon ugyanakkor több tagállam, köztük Magyarország is bírálja a védőintézkedésekkel kiegészített szabadkereskedelmi megállapodást. A hazai politikai szereplők és a gazdák érdekképviseletei attól tartanak, hogy a Mercosur-országokból érkező olcsóbb húsimport nyomást gyakorolhat a felvásárlási árakra.

Nyilvános hatástanulmány nem készül erről, ugyanakkor a szűk kvóták és a szigorú higiéniai, valamint egészségügyi követelmények mérsékelhetik a tényleges importkockázatot. Az EU nemrég ideiglenesen korlátozza egyes brazil agrár-élelmiszeripari termékek behozatalát is, ami azt jelzi, hogy szükség esetén továbbra is rendelkezésre állnak piaci és szabályozási fékek, még ha a Bizottság ellenőrzési kapacitásai egyelőre korlátozottak is.

Korábbi cikkünkben a magyar sertéspiacra gyakorolt afrikai sertéspestis-hatásokat vettük végig, különös tekintettel az exportkorlátozások nyomán kialakuló túlkínálatra és a termelői árakra nehezedő nyomásra. Kitértünk a kormány fogyasztásösztönző lépéseire, valamint arra is, hogy a kiskereskedelmi árrésstop jövője hogyan befolyásolhatja a sertéshús bolti árait.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?