Budapesti kerületek lakásgazdálkodása vegyes eredményeket mutat az ÁSZ ellenőrzéseiben

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Budapesti kerületek lakásgazdálkodása

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Dan Blystone

22 órával ezelőtt

Budapesti kerületek lakásgazdálkodása vegyes eredményeket mutat az ÁSZ ellenőrzéseiben — Vegyes lakásgazdálkodási eredmények

Budapest több kerületében is jelentős eltéréseket tár fel az önkormányzati lakásgazdálkodás 2020 és 2024 közötti teljesítményéről készült ellenőrzéssorozat. A legkedvezőbb képet a XIII. kerület mutatja, miközben a XXI. kerületben az Állami Számvevőszék vagyonvesztési és finanszírozási kockázatokat is azonosít.

Kiemelések

Kőbányán a lakásállomány 9 százalékkal 2360-ra csökkent, miközben a vagyon bruttó értéke 21,7 százalékkal nőtt, de a hátralék 951,8 millió forintra emelkedett 2024 végére.
A XV. kerület 2024-ben jobb állapotú ingatlanokat adott el átlagosan 42,4 százalékos kedvezménnyel, amelyet az ÁSZ jelentős vagyonvesztésnek minősít.
A XIII. kerületben több mint 10 milliárd forint fejlesztésre fordítottak, 107 új lakást építettek, a hátralékállomány közel 30 százalékkal csökkent, a piaci alapú bérbeadás aránya pedig 46 százalékra nőtt 2024 végére.

ÁSZ-jelentések kerületi megállapításai

Amint arról a Portfolio az Állami Számvevőszék válasza és közzétett jelentései alapján beszámol, idén még további nyolc budapesti kerület ellenőrzése várható, miközben a már publikált vizsgálatok Kőbánya, a XV. kerület, Csepel és a XIII. kerület lakásgazdálkodásáról adnak vegyes képet.

Kőbányán az önkormányzat rendelkezett 2020 és 2024 közötti célrendszerrel, de az ÁSZ szerint a végrehajtás csak részben volt eredményes, mert hiányoztak az akciótervek, a felelősök, a határidők és a mérhető mutatók. A lakásállomány 9 százalékkal 2360-ra csökkent, ugyanakkor a vagyon bruttó értéke 21,7 százalékkal, nettó értéke 17,7 százalékkal nőtt, részben a felújítások és az áremelkedés miatt.

A kerületben a szociális alapú bérbeadás aránya szinte teljes körűvé vált, miközben a piaci alapon kiadott lakások száma 13-ról ötre esett vissza, ami bevételi lehetőségek kiesésével is járt. Az ÁSZ szerint a hátralékcsökkentési cél nem teljesült, mivel az összes hátralék 951,8 millió forintra emelkedett 2024 végére, ezen belül a bérleti díjhátralék különösen nőtt.

A XV. kerületben a célrendszer ugyan létezett, de annak mérhetősége és nyomon követése hiányos maradt. Az önkormányzati lakásállomány 10 százalékkal 1810-re csökkent, és nem valósultak meg sem a tervezett lakásvásárlások, sem a bérlakásépítési elképzelések.

Az ÁSZ ugyanakkor rögzíti, hogy javult a kihasználtság, csökkent a jogcím nélküli lakáshasználat és mérséklődtek a hátralékok. A jelentés legerősebb kritikája a 2024-es kedvezményes lakásértékesítéseket érinti, mert az önkormányzat jellemzően jobb állapotú, hasznosított ingatlanokat adott el jelentős, átlagosan 42,4 százalékos kedvezménnyel, amit a számvevőszék vagyonvesztésként értékel.

Csepelen az ÁSZ szerint a stratégiai célok végrehajtása hiányos, a megvalósulás objektív mérése pedig nem volt biztosított. Bár a lakásgazdálkodás összesített pénzügyi egyenlege pozitív volt 2020 és 2024 között, a lakáshasznosítás önmagában veszteséges maradt, a hátralékállomány pedig továbbra is magas finanszírozási kockázatot jelent.

A XXI. kerületben nem készült átfogó karbantartási és felújítási terv, miközben nőtt a nem hasznosítható és a nagyobb felújítást igénylő üres lakások száma. Az ÁSZ külön kifogásolja, hogy nem volt szociális lakásbérbeadási pályázat, az önkormányzat pedig nem vezetett aktualizált nyilvántartást a lakásigénylésekről és a kérelmezők szociális helyzetéről.

A XIII. kerület ezzel szemben átfogó és egymással összhangban lévő stratégiai célrendszer alapján kezelte lakásállományát. Az ÁSZ jó gyakorlatként emeli ki, hogy a kerület 107 új lakást épített és hármat vásárolt, miközben a rossz állapotú lakások kivezetésével együtt is csak 6,5 százalékkal csökkent az állomány.

A piaci alapú bérbeadás aránya a XIII. kerületben 46 százalékra nőtt 2024 végére, és ez lett a legnagyobb bérbeadási kategória. Bár a lakásgazdálkodás pénzügyi egyenlege itt is negatív volt, az önkormányzat több mint 10 milliárd forintot fordított fejlesztésre, a hátralékállomány pedig közel 30 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban.

Fővárosi pénzügyi és vagyongazdálkodási hatások

A közzétett jelentések alapján a budapesti kerületek lakásgazdálkodásában egyszerre jelennek meg szociálpolitikai, pénzügyi és vagyonmegőrzési szempontok, de ezek egyensúlya erősen eltérő. Több kerületben a működtetés nem önfinanszírozó, a hiányt más önkormányzati bevételek, illetve lakásértékesítések ellensúlyozzák.

Az ÁSZ megállapításai szerint különösen kockázatos, ha a stratégiai célokhoz nem társulnak mérhető indikátorok, végrehajtási tervek és rendszeres jelentéstétel. Ilyen esetekben a lakásállomány csökkenése, az üres lakások magas költsége vagy a tartós hátralékállomány nemcsak működési problémát jelent, hanem közvetlen vagyonvesztési és finanszírozási kockázatot is hordoz.

A vizsgálatok azt is mutatják, hogy a felújításokra és új lakások építésére fordított források érdemben javíthatják az állomány minőségét és kihasználtságát, még akkor is, ha a szektor pénzügyi mérlege rövid távon negatív marad. A XIII. kerület példája alapján a fejlesztési ráfordítások, az aktív hátralékkezelés és a piaci hasznosítás bővítése együtt erősítheti a lakásvagyon hosszabb távú fenntarthatóságát.

Az Állami Számvevőszék több kerületnél intézkedési vagy cselekvési terv készítését javasolja, különösen a hátralékok csökkentése, az üres lakások hasznosítása, valamint a műszaki állapot folyamatos nyilvántartása érdekében. Mivel idén további nyolc kerület ellenőrzése várható, a fővárosi önkormányzati lakásgazdálkodásról kialakuló kép a következő hónapokban tovább pontosodhat.

Korábbi cikkünkben az IFK kormányzati egyeztetésekre készülő javaslatcsomagjáról írtunk, amely a magyar ingatlanpiac élénkítését kiszámíthatóbb, versenysemlegesebb szabályozással és gyorsabb engedélyezéssel támogatná. A háttérben a lakhatási programok (például bérlakásépítés) és az energetikai infrastruktúra fejlesztése áll, amely a szektor szerint új beruházásokat és stabilabb befektetői környezetet teremthet.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?