Az IFK javaslatcsomagot készít elő a magyar ingatlanpiac szabályozási és finanszírozási feltételeihez

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
IFK javaslatcsomag az ingatlanpiacra

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Dan Blystone

22 órával ezelőtt

Az IFK javaslatcsomagot készít elő a magyar ingatlanpiac szabályozási és finanszírozási feltételeihez — Új IFK javaslatcsomag érkezik

A magyar ingatlanszektor a következő napokban induló kormányzati egyeztetésektől új lendületet vár, miközben a piac szereplői a kiszámítható szabályozást és az infrastrukturális fejlesztéseket tartják a növekedés kulcsának. Az IFK szerint az uniós források, a tervezett lakhatási programok és az energetikai beruházások együtt új megrendeléseket és stabilabb befektetői környezetet hozhatnak.

Kiemelések

Az IFK átfogó javaslatcsomagja a magyar ingatlanpiac szabályozásának kiszámíthatóságát, euróbevezetést, intézményi tőkepiac fejlesztését és külföldi befektetők bevonását célozza.
A kormány lakhatási és vállalkozásfejlesztési programja, köztük a másfél milliárd eurós energetikai fejlesztés és bérlakásépítés, jelentős új megrendeléseket hozhat a piacra.
Az IFK szerint a hiányos energiakapacitás az ingatlanfejlesztések egyik fő akadálya, míg a forint erősödése vegyesen hat az ingatlanpiac egyes szegmenseire.

Javaslatok a szabályozás és a beruházások élénkítésére

Amint arról a Portfolio.hu beszámol, Székely Ádám, az IFK elnöke szerint a szervezet átfogó javaslatcsomaggal készül a napokban kezdődő kormányzati egyeztetésekre. A szakmai szervezet célja, hogy a jogalkotás korai szakaszában is érvényesüljenek az ingatlanszektor szempontjai, ezért a kiszámítható, normatív és versenysemleges szabályozást tekinti az ágazat hosszú távú sikerének alapfeltételének.

Az IFK az euró bevezetését és az ehhez szükséges költségvetési fegyelmet is szorgalmazza, emellett az új építésű lakások kedvezményes áfájának véglegesítését, valamint az építési engedélyezési eljárások további gyorsítását és digitalizációját javasolja. A szervezet emellett szűkítené a nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházások körét, és felülvizsgálná az olyan egyedi szabályozásokat is, mint a plázastop vagy a logisztikai parkok minősítési rendszere.

Az IFK álláspontja szerint az állami beavatkozásnak ott van helye, ahol valódi piaci hiányosságok jelentkeznek, különösen az energetikai infrastruktúra és a megfizethető bérlakások építése területén. A fejlesztések finanszírozásához a szervezet szerint nélkülözhetetlen a külföldi befektetői tőke bevonása és az intézményi tőkepiaci környezet fejlesztése is.

Energetikai és makrogazdasági tényezők formálják a piacot

Székely Ádám szerint a hazahozott uniós források komoly ösztönzést adhatnak az ágazatnak, miközben a kormány tervezett lakhatási és vállalkozásfejlesztési programja, ezen belül a bérlakás- és kollégiumépítési elemek, új megrendeléseket hozhatnak a piacra. Kiemelte a másfél milliárd eurós energetikai fejlesztési program jelentőségét is, amely a hálózatbővítést és a megújuló energiaforrások integrációját segíti.

Az IFK szerint a hiányos és kiszámíthatatlan energiakapacitás jelenleg az ingatlanfejlesztések egyik legnagyobb gátja, miközben a megfelelő infrastruktúra mára ugyanolyan versenyképességi tényezővé válik, mint a finanszírozási lehetőségek vagy a közlekedési hálózat. Székely Ádám úgy látja, hogy a forint erősödése rövid távon kedvezőtlenül érintheti az exportorientált területeket, köztük az ipari-logisztikai fejlesztéseket, az irodapiac egy részét és a szállodaipart, ugyanakkor a lakáspiac és a kiskereskedelem számára kedvező lehet.

A mérséklődő inflációs nyomás növeli a kamatcsökkentések esélyét, ami a vállalkozások számára előnyös környezetet teremthet. Hosszabb távon azonban a szervezet szerint az árfolyam stabilitása a meghatározó, amit a kormány egyértelmű euróbevezetési szándéka is támogathat, és ez teremtheti meg a feltételeit annak, hogy a hosszú távú intézményi befektetői tőke nagyobb arányban térjen vissza a magyar ingatlanpiacra.

Korábbi cikkünkben a forintárfolyam-politikáról és a középtávú költségvetési célokról írtunk: a kormány nem jelöl ki konkrét árfolyamcélt, ugyanakkor a forint kiszámíthatóságát kulcstényezőként kezeli. Bemutattuk azt is, hogy 2030-ra a hiányt a GDP 3%-a alá kívánják csökkenteni, miközben intézkedések nélkül 2025-ben a deficit akár 6,1%-ra is emelkedhet, ami érdemi fiskális lépések szükségességét vetíti előre.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?