EU közbeszerzési reform készül az európai beszállítók előnyben részesítésére

EU közbeszerzési reform készül az európai beszállítók előnyben részesítésére
Előnyt kapnak EU beszállítók

Brüsszel olyan közbeszerzési reformot készít elő, amely nagyobb mozgásteret adna a tagállamoknak az európai beszállítók kiválasztására stratégiai szerződéseknél. Az évente mintegy 2.500 milliárd euró értékű uniós közbeszerzési piac súlya miatt a tervezet az iparpolitika és a kereskedelmi viszonosság szempontjából is jelentős változást hozhat.

Kiemelések

  • Az Európai Bizottság új közbeszerzési reformja várhatóan protekcionista vitákat generál a tagállamokkal, főként a kínai cégek infrastruktúra-piaci jelenléte miatt.
  • Az uniós szabályozás áprilisban már megakadályozta egy kínai vasútijármű-gyártó részvételét a lisszaboni metróprojektben tisztességtelen állami támogatásra hivatkozva.
  • A reform célja az európai cégek érdekeinek erősebb érvényesítése közmű-, infrastruktúra- és közlekedési pályázatokban, nem általános kizárás bevezetése.

Brüsszeli vita és stratégiai következmények

A Portfolio szerint a javaslat várhatóan heves vitákat vált ki az Európai Bizottságon belül és a tagállamok között, mert több kormány attól tart, hogy erősödik az uniós protekcionizmus. Ezzel párhuzamosan Brüsszelben egyre nagyobb aggodalmat kelt a kínai vállalatok jelenléte a közlekedési, logisztikai és technológiai infrastruktúrában.

Az Európai Bizottság áprilisban már fellépett egy kínai vasútijármű-gyártó részvétele ellen egy új lisszaboni metróvonal építésében, miután arra jutott, hogy a társaság tisztességtelen állami támogatásban részesült. Ez azt jelzi, hogy a közbeszerzési szabályok szigorúbb értelmezése már most is része az uniós iparpolitikai és versenyvédelmi megközelítésnek.

Séjourné korábbi nyilatkozatai szerint Európának nyitottnak kell maradnia a külföldi beruházások előtt, de viszonosságot kell követelnie azoktól a kereskedelmi partnerektől, amelyek korlátozzák saját közbeszerzési piacukat az európai cégek előtt. E logika alapján a reform nem általános kizárásra, hanem az európai gazdasági érdekek erősebb érvényesítésére épülne a közmű-, infrastruktúra- és közlekedési szerződésekben.

Korábban írtunk a magyar gazdaság szerkezeti kihívásairól és arról, miért lenne sürgető a magasabb hozzáadott értékű, innovációvezérelt tevékenységek felé mozdulni. Anyagunk kiemelte, hogy a versenyképességi fordulathoz nem „nyertes ágazatok” kijelölése, hanem erősebb finanszírozási és fejlesztő közbeszerzési keretek, valamint az innovációs ökoszisztéma (oktatás, kutatási kapcsolatok, vállalkozói környezet) javítása lehet a kulcs.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.