Magyarország villamosenergia-hálózata korszerűsítést és új fejlesztési stratégiát igényel

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Villamosenergia-hálózat fejlesztési stratégia

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Sholanke Dele

2 órával ezelőtt

Magyarország villamosenergia-hálózata korszerűsítést és új fejlesztési stratégiát igényel — Új irány a villamos hálózatban

A magyar villamosenergia-rendszerre egyszerre nehezedik nyomás az elöregedő infrastruktúra és a gyorsan átalakuló fogyasztási, illetve termelési szerkezet miatt. A hálózat működését egyre inkább befolyásolják a háztartási napelemek, az energiatárolók, az elektromos autók és a piaci árkilengések, miközben a fejlesztési források felhasználásához naprakész adatokra és világos középtávú irányra van szükség.

Kiemelések

A magyar villamosenergia-hálózat elöregedett eszközállománya és az új, decentralizált terhelések egyidejű nyomást gyakorolnak az ellátásbiztonságra és árakra.
A jelenlegi hálózatfejlesztési gyakorlat reaktív, és a közeljövőben elérhető 600 milliárd forintos uniós forrás stratégiai, digitalizációs fejlesztésekre is felhasználható.
Az Eurelectric Grid4Speed szerint Magyarország éves elosztóhálózati beruházási igénye 2050-ig körülbelül 775 millió euró, ám a múltban a hazai ütem jelentősen elmaradt ettől.

Az elöregedő hálózat és az új terhelések

Portfolio.hu beszámolója szerint dr. Vokony István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamos Energetika Tanszékének vezetője azt mondja, hogy a magyar villamosenergia-rendszert két oldalról éri egyidejű nyomás. Az egyik probléma az, hogy a második világháború utáni újjáépítés során létrejött eszközállomány jelentős része mára túl van a tervezett élettartamán, miközben az alkatrész- és szakember-utánpótlás sem magától értetődő.

A másik alapvető változás, hogy a korábbi, nagyerőművekre épülő modell helyett ma már több százezer háztartási méretű kiserőmű működik, és az energiaáramlás iránya is változhat a hálózatban. Az új rendszerben megjelentek az akkumulátoros tárolók, a hőszivattyúk, az elektromos autók és az adatközpontok is, miközben a meglévő infrastruktúrát eredetileg nem ilyen használatra tervezték.

A szakértő szerint a műszaki kockázatok és a piaci hatások már nem választhatók el egymástól, mert az extrém árszintek és az áringadozások közvetve az ellátásbiztonságra is hatnak. A HUPX forgalmának elmúlt évekbeli növekedése torlódásokat és ellátási problémákat is előidézhet, ha a piaci szereplők ugyanazokat a korlátozott kapacitású infrastruktúrákat próbálják egyszerre használni.

Digitalizáció és beruházási igény Magyarországon

A helyzet kezeléséhez a szakértő szerint elkerülhetetlen a hálózat digitalizálása, szenzorozása és okosítása, mert csak így lehet naprakész információk alapján dönteni a fejlesztésekről és az uniós források felhasználásáról. Ezt a célt szolgálják az olyan kutatás-fejlesztési programok, mint a TwinEU, amely az európai villamosenergia-rendszer digitális ikermegoldásán dolgozik, valamint az AI.grid együttműködés, amely a mesterséges intelligencia alkalmazhatóságát vizsgálja ezen a területen.

Vokony István ugyanakkor úgy látja, hogy jelenleg nem rajzolódik ki egyértelmű közép- és hosszabb távú stratégia sem az átviteli, sem az elosztóhálózati szereplőknél arra, miként kezelik az idős eszközállományt, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó nagy számú megújuló termelőt vagy az elektromos autók terjedését. Szerinte a jelenlegi hálózatfejlesztési gyakorlat inkább reaktív, ezért a következő időszakban rendelkezésre álló 600 milliárd forintos forrást nem a korábbi évtizedek logikája szerint kell elkölteni.

Az Eurelectric Grid4Speed jelentése alapján 2050-ig évente 67 milliárd euró hálózati beruházásra van szükség Európában, és a prognózis szerint a magyar elosztói hálózatok esetében körülbelül 775 millió euró éves igény adódik, ha az ország tartani akarja a tempót az energiaátmenetben. A hazai elosztók éves beruházási volumene 2020-ig mintegy 100 milliárd forint volt, később 130-150 milliárd forintra nőtt, majd körülbelül 200 milliárd forintra emelkedett, így a 600 milliárd forintos uniós forrás legalább három évnyi beruházási igényt fedezhet.

A szakértő szerint a forráshiány az elmúlt években túlélésre és takarékos, sokszor felújításra építő megoldásokra kényszerítette a hálózati cégeket. Ha a finanszírozás valóban megérkezik, az a beruházási intenzitás mellett a stratégiai gondolkodás és a digitalizációs szemlélet átalakulását is támogathatja.

Korábbi cikkünkben az ECOFIN várható döntéséről írtunk, amely a magyar Helyreállítási és Versenyképességi Terv (RRP) hivatalos elfogadásán keresztül megnyithatja az uniós helyreállítási források folyósításának útját. Bemutattuk, hogy a kormány a beáramló pénzeket a zöld és digitális átálláshoz kapcsolódó beruházásokra, valamint többek között infrastruktúra-fejlesztésekre és a költségvetési helyzet stabilizálására kívánja felhasználni.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?