A balatoni és vízparti ingatlanpiac stabilizálódik, miközben a tartós lakhatási kereslet erősödik

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Balatoni és vízparti ingatlanpiac stabilizálódik

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Sholanke Dele

3 órával ezelőtt

A balatoni és vízparti ingatlanpiac stabilizálódik, miközben a tartós lakhatási kereslet erősödik — Vízparti piac új erőre kap

A magyar vízparti ingatlanpiac egyre kevésbé csak szezonális nyaralópiacként működik, miközben az új üdülők építése hosszú távon történelmi mélyszint közelében marad. A Balatonnál az árrobbanást stabilizáció váltja fel, a Velencei-tónál és más vízparti térségekben pedig a tartós lakhatási és befektetési szempontok egyre fontosabbá válnak.

Kiemelések

2024-ben a Balaton környéki ingatlanok medián négyzetméterára 890 ezer forint, országosan 750 ezer forint, az értékesítési idő 144 nap volt.
A balatoni vevők 62 százaléka befektetési céllal vásárol, szemben az országos 20 százalékkal, a prémium lokációkban főleg készpénzes ügyletek dominálnak.
A Velencei-tónál és Dunakanyarban az állandó lakhatás iránti kereslet nő, egyes Duna menti árak már megközelítik a balatoni szintet (700 ezer–1,4 millió forint/m²).

Piaci fordulat a Balatonnál és az üdülőépítésben

A Portfolio összefoglalója szerint a frissült, 1970 és 2025 közötti KSH-adatok alapján Magyarországon az üdülőépítés csúcskorszaka a hetvenes és nyolcvanas évekre esett, majd a rendszerváltás után tartós visszaesés indult. A 2010 és 2025 közötti időszakban évente átlagosan már csak mintegy 360 üdülő épült, 2024-ben 191-re süllyedt az érték, 2025-ben pedig 243-ra emelkedett, ami csak mérsékelt korrekciót jelez.

A balatoni ingatlanpiacon ezzel párhuzamosan új szakasz alakult ki. Az OTP Ingatlanpont és a Duna House elemzései alapján a 2026-os nyári szezonban a magas árszint fennmarad, de a kereslet megfontoltabb, az értékesítési idő hosszabb, a kínálat pedig bővül. Az év első öt hónapjában a tóparti és környékbeli ingatlanok medián négyzetméterára 890 ezer forint körül alakult, az országos 750 ezer forintos szinttel szemben.

A lassuló piacot az is mutatja, hogy egy balatoni ingatlan értékesítése január és május között átlagosan 144 napot vett igénybe, miközben országosan 95 nap volt az átlag. Az alku mértéke a tónál 5,6 százalék, országosan 3,5 százalék. Az északi part prémiumtelepülésein, köztük Balatonfüreden és Tihanyban a vásárlások döntő része készpénzből történik, míg a déli parton és a régió más részein 30-40 százalékos hitelarány látszik.

Az árkülönbségek továbbra is jelentősek. Tihanyban az átlagos négyzetméterár 1,8-2,2 millió forint között mozog, míg a déli part használt ingatlanainál jellemzően 900 ezer és 1,3 millió forint közötti árszint látszik. A balatoni vevők 62 százaléka befektetési céllal vásárol, szemben az országos 20 százalékos aránnyal, ami azt jelzi, hogy a térség továbbra is elsősorban második otthonként és befektetési célpontként működik.

A szakértők szerint a piac egyre szigorúbban árazza az elavult, rossz energetikai állapotú nyaralókat. A kereslet a jó műszaki állapotú, alacsony fenntartási költségű, korszerű és négyévszakos használatra alkalmas ingatlanok felé tolódik, miközben a sikeres értékesítés kulcsa egyre inkább a reális ár és a megfelelő lokáció.

A tartós lakhatás felértékelődik a többi vízparti térségben

A Velencei-tónál a kritikus vízállás egyelőre nem okoz látványos áresést, noha a környezeti kockázat erősödik. A térség piacát az tartja fenn, hogy nem csupán nyaralóövezetként működik, hanem egyre inkább állandó lakhatási célpont a Budapestről kiköltözők és az ingázók számára. A főváros és Székesfehérvár közelsége csökkenti a piac függését a klasszikus vízparti turizmustól.

A tó környékén az új építésű ingatlanok és a használt lakások között jelentős árszintkülönbség alakult ki. Sukorón a prémium új építésű ingatlanok négyzetméterára eléri az 1,5 millió forintot, míg a jó állapotú használt lakások 950 ezer és 1,2 millió forint közötti árszinten kelnek el. A legerősebb kereslet a 60 millió forint alatti, felújított és hitelezhető családi házak, illetve sorházak iránt mutatkozik, elsősorban Gárdonyban, Agárdon és Velencén.

A balatoni és velencei-tavi árszintek emelkedése közben egyre több vevőt terel kisebb tavakhoz és alternatív vízparti övezetekhez. A dél-alföldi térségben a tranzakciók többsége 25 és 60 millió forint között zajlik, miközben a kereslet a 25-50 millió forintos, saját kerttel vagy stégkapcsolattal rendelkező, négyévszakos használatra alkalmas nyaralókra koncentrálódik. Szarvas, Békésszentandrás, Abádszalók, Mártély, Tiszakécske, valamint a Szelidi-tó és a Vadkerti-tó is keresettebbé válik.

A Dunakanyarban és a Budapesttől délre fekvő Duna menti térségekben az árak több ponton már megközelítik a balatoni szintet. A vízparti házak és nyaralók reális négyzetméterára 700 ezer és 1,4 millió forint között mozog, a közvetlen vízkapcsolatos vagy új építésű prémiumingatlanok ennél is drágábbak. A vevők kétharmada már Budapestről kiköltöző vásárló, ami jól mutatja, hogy az ország vízparti piacán a hétvégi használat helyett egyre inkább az állandó lakhatásra alkalmas otthonok kerülnek előtérbe.

Korábbi cikkünkben az IFK kormányzati egyeztetésekre készülő javaslatcsomagjáról írtunk, amely a kiszámítható, versenysemleges szabályozást, az engedélyezés gyorsítását és a beruházási környezet erősítését célozza. Kitértünk arra is, hogy az energetikai infrastruktúra fejlesztése és a lakhatási programok (például bérlakásépítés) új megrendeléseket hozhatnak, miközben az energiakapacitások hiánya több fejlesztés előtt is akadályt jelent.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?