Tisza-kormány alkotmánymódosítást visz a parlament elé, nő a közjogi kockázat Sulyok Tamás körül

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Tisza-kormány alkotmánymódosítása

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Sholanke Dele

Tegnap

Tisza-kormány alkotmánymódosítást visz a parlament elé, nő a közjogi kockázat Sulyok Tamás körül — Alkotmánymódosítás és kockázat

Az Országgyűlés hétfőn az Alaptörvény 17. módosításáról szavaz, miközben a Tisza-kormány több, az állami intézményrendszert és a gazdaságpolitikát érintő lépést is előkészít. A vita középpontjába Sulyok Tamás köztársasági elnök szerepe került, mert a kormányfő szerint az aláírás elmaradása megfosztási eljárást indíthat el.

Kiemelések

Az Alaptörvény 17. módosítását hétfőn vitatja a parlament, amely a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal alkotmányos alapját teremtené meg.
A kormány 20-25 százalékos egészségügyi és 25 százalékos szociális béremelést, valamint lakossági energetikai pályázatokat és alapvető termékek áfájának csökkentését tervezte be.
A kormány intézményrendszeri reformokat, vezetőcserét a Gazdasági Versenyhivatalnál és Állami Számvevőszéknél, illetve autópálya- és energiaszektor-ügyek vizsgálatát jelentette be.

Parlamenti döntés és kormányzati menetrend

Portfolio.hu összefoglalója szerint a hétfői parlamenti ülés kulcspontja az Alaptörvény 17. módosítása, amely a közjogi rendszer átalakítását és a köztársasági elnök jogállását is érinti. A kormány álláspontja szerint a változtatás a jogállami működés helyreállítását és a korábbi hatalmi struktúrák lebontását szolgálja.

Magyar Péter miniszterelnök közölte, hogy ha az államfő nem írja alá az elfogadott módosítást, a parlament öt napon belül megfosztási eljárást kezdeményezhet. Orbán Anita külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a módosítás megteremti a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal alkotmányos alapját, amely a jogellenesen megszerzett közvagyon felkutatására és visszaszerzésére kapna felhatalmazást.

A politikai feszültséget növeli, hogy Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője tagadta a miniszterelnök állításait, és a módosítást alkotmányellenes lépésnek nevezte. Ezzel párhuzamosan a kormányfő hétfőn Kecskeméten részt vesz a Mercedes-Benz új üzemének átadásán, ahol azt mondta, a gazdasági növekedés csak akkor tekinthető sikeresnek, ha annak eredményeiből a munkavállalók is részesülnek, és a beruházások a hazai kis- és középvállalkozásokat is bekapcsolják a nemzetközi beszállítói láncokba.

Gazdasági és intézményi hatások Magyarországon

A kabinet a parlamenti szavazással párhuzamosan szélesebb gazdasági és társadalompolitikai programot is körvonalaz. A bejelentett tervek között szerepel a gyorshajtókra és ittas vezetőkre kiszabható büntetések szigorítása, új lakossági energetikai és otthonfelújítási pályázatok indítása, a diákhitel kamatának csökkentése, valamint egyes alapvető termékek áfájának mérséklése.

A közszolgálati ágazatokban a kormány bérrendezést készít elő, a szociális területen ősszel vagy legkésőbb 2027 elején 25 százalékos emelés jöhet, míg az egészségügyben 20-25 százalékos béremelésről és a munkaerőhiány kezelését célzó intézkedésekről folynak egyeztetések. Emellett napirenden van az állami intézményrendszer átvilágítása, a közmédia hírszolgáltatásának újraépítése, valamint a Gazdasági Versenyhivatal és az Állami Számvevőszék vezetésének átalakítása is.

A gazdasági tárcák több nagy ügyet is vizsgálnak, köztük az autópálya-koncessziós konstrukciókat, a balatoni vasút fejlesztését és az energiaszektor helyzetét. A kormány szerint a következő időszak intézkedései egyszerre befolyásolják a befektetői környezetet, a költségvetési mozgásteret és a magyar vállalatok működési feltételeit.

Korábbi cikkünkben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) felállítását célzó törvényjavaslatot vettük górcső alá, amely a jogellenesen kikerült közvagyon felkutatására és visszaszerzésére adna új, önálló intézményi keretet. Bemutattuk, hogy a tervezet az ellenőrzési, nyomozati, vádképviseleti és polgári jogi eszközök egy kézbe rendezésével gyorsíthatja az eljárásokat, ugyanakkor felveti a hatalomkoncentráció, az átláthatóság és a jogorvoslat kérdését is.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?