Magyarország vízgazdálkodási hiányosságai növelik a mezőgazdasági és közműkockázatokat

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Vízgazdálkodási hiányok és kockázatok

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Sholanke Dele

Tegnap

Magyarország vízgazdálkodási hiányosságai növelik a mezőgazdasági és közműkockázatokat — Vízhiány veszélyben

A parlamenti vitában a magyar vízgazdálkodás állapota, az aszály és az öntözés alacsony szintje került a középpontba, ami a mezőgazdaság és a közműhálózat hosszabb távú működését is érinti. Magyar Péter szerint a Homokhátság sivatagosodása, a leromlott csatornahálózat és a fejlesztési források hiánya már országos gazdasági versenyképességi problémát jelez.

Kiemelések

A víziközmű-hálózat felújítási ciklusa mintegy 300 évre nőtt, miközben 4.000 milliárd forintnyi fejlesztés hiányzik a rendszerből.
Magyarországon az öntözött területek aránya rendkívül alacsony, a mezőgazdasági termésátlag az 1990-es szinten stagnál, míg Lengyelországban és Nyugat-Európában többszörösére nőtt.
A felszabadított 6.000 milliárd forintnyi uniós támogatásból vízvisszatartással kapcsolatos programokat is finanszíroznak, a kormány nyitott konstruktív ellenzéki javaslatokra.

Parlamenti vita a vízügyi beruházásokról

A Portfolio beszámolója szerint a napirend előtti felszólalást követő vitában Toroczkai László, Rétvári Bence és Gulyás Gergely elsősorban az aszályról, a vízmegtartásról, az öntözésről és a víziközmű-hálózat állapotáról kérdezte Magyar Pétert.

Toroczkai László szakértői operatív testület felállítását javasolta, valamint azt, hogy a nagy vízfelhasználó nemzetközi vállalatokat, köztük az akkumulátorgyárakat különadókkal kötelezzék hozzájárulásra. A Fidesz és a KDNP részéről ezzel szemben a korábbi fejlesztéseket, a vízügyi dolgozók béremelését, a csatornák és tározók rendbetételét, valamint a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat emelték ki.

Magyar Péter válaszában azt mondta, hogy a csatornák számos térségben leromlottak, az öntözött területek aránya rendkívül alacsony, és a Homokhátság állapota mára inkább sivatagos, mint félsivatagos. Bírálta a vízdíjak befagyasztását is, mert állítása szerint az emiatt kieső bevételeket az előző kormány nem pótolta vissza megfelelően a szolgáltatóknak.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy emiatt a víziközmű-hálózat felújítási ciklusa mintegy 300 évre nőtt, miközben a vezetékek élettartama legfeljebb száz év. Hozzátette, hogy egyes számítások szerint nagyjából 4.000 milliárd forintnyi fejlesztés hiányzik a rendszerből.

Mezőgazdasági és beruházási következmények

Magyar Péter szerint a magyar teljesítmény nemzetközi összevetésben is gyenge, mert a Pó-síkságon, Lengyelországban és a Balkánon kedvezőtlenebb éghajlati körülmények mellett is magasabb az öntözött területek aránya. Azt is állította, hogy a hazai mezőgazdasági termésátlag nagyjából az 1990-es szinten maradt, miközben több nyugat-európai országban és Lengyelországban többszörösére nőtt, a lengyel agrárexport pedig gyorsabban bővült a magyarnál.

A kormányfő az energiahatékonysági programok kapcsán is az előző kormány felelősségét hangsúlyozta, és azt mondta, hogy több támogatási konstrukció leállítása, valamint a napelemes programok késedelmes kifizetése több száz kis- és középvállalkozás csődjéhez vezetett. Kifogásolta azt is, hogy a Fidesz képviselői korábban nem támogatták a Magyarországnak járó uniós források felszabadítását, miközben most a víziközművek, a kórházak, az iskolák és az energiahatékonysági beruházások folytatását kérik számon.

Magyar Péter jelezte, hogy a felszabadított 6.000 milliárd forintnyi uniós támogatásból a vízvisszatartással kapcsolatos programokat is támogatják. Hozzátette, hogy a kormány nyitott a Fidesz és a KDNP részéről érkező konstruktív javaslatokra, és együttműködne az ilyen kezdeményezésekben.

Korábbi cikkünkben az ECOFIN által jóváhagyott, módosított magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervről írtunk, amely megnyitja az utat a 10,4 milliárd eurós uniós támogatási és hitelkeret lehívása előtt. Kiemeltük, hogy a kifizetések nem automatikusak: a kormánynak szoros határidőkkel reformokat és mérföldköveket kell teljesítenie, miközben a pénzek zöld, digitális és infrastrukturális fejlesztésekre is irányulhatnak. Ez a háttér segít megérteni, milyen finanszírozási mozgástérből jöhetnek források a most vitatott vízügyi és víziközmű-beruházásokhoz is.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?