Magyarország alkotmánymódosítási vitája fokozza az intézményi és politikai kockázatokat

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Alkotmánymódosítási vita és kockázatok

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Dan Blystone

Tegnap

Magyarország alkotmánymódosítási vitája fokozza az intézményi és politikai kockázatokat — Alkotmánymódosítási konfliktus

Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása körüli vita éles konfliktust alakít ki a Sándor-palota és az Országgyűlés tiszás többsége között. A javaslat Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszüntetését célozza, miközben a kormány és az ellenzéki Fidesz között is nő a politikai feszültség.

Kiemelések

Sulyok Tamás államfő visszautasítja a politikai nyomást és mérlegeli az alkotmánybírósági normakontroll kezdeményezését az Alaptörvény tizenhetedik módosítása kapcsán.
A parlament hétfőn kétharmados szavazással dönthet a módosításról, amely Sulyok elmozdítása mellett tizenkét éves mandátumkorlátot vezetne be a képviselők számára.
Az éles politikai konfliktus, Gulyás Gergely várható lemondása és a Fidesz szervezte tüntetések növelik Magyarország politikai és intézményi bizonytalanságát.

Alkotmánymódosítás körüli intézményi vita

Portfolio.hu beszámolója szerint Sulyok Tamás visszautasítja a szerinte rá nehezedő politikai nyomást, és mérlegeli az előzetes alkotmánybírósági normakontroll kezdeményezését az Alaptörvény tizenhetedik módosítása miatt.

Az államfő közleményében valótlannak és méltatlannak nevezi Magyar Péter miniszterelnök állításait, mert szerinte azok a közvélemény befolyásolását és független döntésének korlátozását szolgálják. A kormányfő parlamenti beszédében gyávasággal és a Fidesz érdekeinek kiszolgálásával vádolja Sulyokot, és megfosztási eljárást helyez kilátásba arra az esetre, ha az elnök nem írja alá a módosítást.

Magyar Péter szerint az államfő az alkotmánymódosítást csak közjogi érvényességi szempontból vizsgálhatja, tartalmilag nem. Ha a parlament elfogadja a javaslatot, Sulyoknak öt napja lesz az aláírásra, ennek megtagadása esetén pedig megfosztási eljárás indulhat ellene.

Parlamenti menetrend és politikai következmények

A tiszás kétharmaddal rendelkező parlament hétfőn szavazhat a módosításról, amely Sulyok elmozdítása mellett tizenkét éves mandátumkorlátot is bevezetne a képviselők számára. A konfliktus így nemcsak közjogi, hanem a hatalmi átmenet ütemét befolyásoló politikai kérdéssé is válik.

Magyar Péter a parlamentben és a közösségi médiában is arra szólítja fel az államfőt, hogy jelenjen meg az Országgyűlésben, és vállaljon nyílt alkotmányjogi vitát. A köztársasági elnök Facebook-bejegyzése alatt is reagál, majd egy másik hozzászólásban arra utal, hogy Gulyás Gergely hétfőn lemond a Fidesz parlamenti csoportjának vezetéséről.

A Fidesz már tüntetést is szervez a javaslat ellen. Magyar Péter úgy látja, hogy a választási vereség után a Fidesz az Alkotmánybíróságon és a Sándor-palotán keresztül próbálja késleltetni a hatalomváltást, ami tovább növeli a magyar politikai és intézményi környezet bizonytalanságát.

Korábban írtunk az Alaptörvény 17. módosítása körüli gyorsított parlamenti menetrendről és arról, hogy az elfogadás után a köztársasági elnöknek szűk határidőn belül kellene aláírnia a módosítást, érdemi tartalmi mérlegelés nélkül. Cikkünkben kitértünk arra is, hogy felmerült az előzetes alkotmánybírósági normakontroll kezdeményezése, illetve hogy a folyamat kimenetele közvetlenül befolyásolhatja Sulyok Tamás mozgásterét és akár a tisztségének sorsát is.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?