Magyarország alkotmánymódosítást fogad el, új vagyonvédelmi hivatal jön létre

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Alkotmánymódosítás és vagyonvédelmi hivatal

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Ciaran Ryan

Tegnap

Magyarország alkotmánymódosítást fogad el, új vagyonvédelmi hivatal jön létre — Új alkotmánymódosítás és hivatal

Az Országgyűlés hétfő este elfogadja az Alaptörvény 17. módosítását, amely Sulyok Tamás államfői pozícióját és egy új nemzeti vagyonvédelmi intézmény felállítását is érinti. A döntés után Magyar Péter azt mondja, hogy szeptemberben új alkotmányozási folyamat indul, és addig további módosítások sem kizárhatók.

Kiemelések

A magyar parlament 139 igen és 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül, alkotmánymódosítást fogadott el, miközben a Fidesz-KDNP nem vett részt a szavazáson.
Szeptemberben minden magyar bevonásával új alkotmányozási folyamat kezdődik, miközben folytatják az ügynökakták nyitását, az EU-források hazahozatalát és a korrupció elleni lépéseket.
Szeptember elején négy alkotmánybíró mandátuma lejár, ekkor nyílt és transzparens pályázaton választják ki a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési- és Védelmi Hivatal vezetőit.

Parlamenti döntés és szeptemberi menetrend

Amint arról a Portfolio.hu beszámol, a képviselők 139 igen és 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadják el a módosítást, miközben a Fidesz-KDNP képviselői nem vesznek részt a szavazáson. Magyar Péter ezt történelmi jelentőségű lépésként értékeli, és úgy fogalmaz, hogy a kétharmados döntéssel megkezdik, illetve befejezik az Orbán-rendszer közjogi átalakítását.

Magyar szerint szeptemberben minden magyart bevonó új alkotmányozási folyamat indul. Hozzáteszi, hogy a mostani lépés csak egy állomás, miközben folytatják az ügynökakták megnyitását, az EU-s források hazahozatalát és a korrupció elleni fellépést.

Sulyok Tamásnak Magyar Péter szerint öt napja van arra, hogy aláírja a módosítást vagy lemondjon. A politikus azt is mondja, hogy formai szabálytalanság és közjogi normasértés nyilvánvalóan nem történt, ezért egy ezzel ellentétes lépés megfosztási eljárást indíthat el.

Politikai és intézményi következmények

Magyar Péter azt mondja, a Tisza frakciója még nem tárgyal arról, ki legyen a köztársaságielnök-jelölt, de olyan személyt keresnek, aki képes megtestesíteni a nemzet egységét és erkölcsi kérdésekben is megszólal. Ugyanakkor a 30 napos határidő miatt társadalmi egyeztetésre már nem marad idő.

Szavai szerint az új alkotmány hatálybalépésekor, 1-1,5 év múlva az elnöki megbízatás is lejárhat, így akár közvetlen elnökválasztásra is sor kerülhet. Azt is jelzi, hogy az új alkotmány elfogadása hosszabb folyamat lehet, ezért addig további Alaptörvény-módosítások sem zárhatók ki, bár a cél az, hogy ezek száma minimális maradjon.

Magyar kitér arra is, hogy szeptember elején négy alkotmánybíró mandátuma szűnik meg, majd nem sokkal később egy ötödiké is. Emellett szeptember elejére nyílt és transzparens pályázaton kiválasztják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési- és Védelmi Hivatal leendő vezetőit, hogy a hivatal megkezdhesse működését.

Korábbi cikkünkben az Alaptörvény 17. módosításának parlamenti tárgyalását és azt vettük sorra, milyen közjogi helyzetet teremthet a köztársasági elnök szerepe szempontjából, beleértve a Sulyok Tamás elmozdítását érintő forgatókönyveket is. Kitértünk arra is, hogy az államfőnek az elfogadás után rövid határidő áll rendelkezésére az aláírásra, és az esetleges megtagadás további intézményi konfliktusokhoz vezethet. A cikk összességében azt mutatta be, miként válhat a módosítás a politikai hitelesség és a hatalomváltás intézményi kereteinek egyik kulcskérdésévé.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?