Magyarországon alkotmánymódosítás nyomán a köztársasági elnöki rendszer átalakítása kerül napirendre

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Alkotmánymódosítás és elnöki rendszer

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Sholanke Dele

12 órával ezelőtt

Magyarországon alkotmánymódosítás nyomán a köztársasági elnöki rendszer átalakítása kerül napirendre — Elnöki rendszer átalakulás

Az Országgyűlés hétfőn elfogadja az Alaptörvény 17. módosítását, amely 12 évben maximálja a képviselői mandátumok hosszát és a köztársasági elnöki tisztséget is érintő változásokat tartalmaz. A döntés alapján Sulyok Tamásnak öt napja van aláírni saját felmentését, miközben a kormány átmeneti, egy-másfél éves időszakra új államfő megválasztásával számol.

Kiemelések

A kormánypárti többség hétfőn megszavazza az Alaptörvény 17. módosítását, amely 12 évben maximálja a képviselői mandátumokat és intézményi változásokat is bevezet.
A módosítás Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolítását írja elő, valamint egy-másfél évre átmeneti államfő megválasztását tervezi.
Az új alkotmány felülvizsgálata során a közvetlen elnökválasztás lehetőségét is mérlegelhetik, ami alapvető változásokat hozhat a politikai rendszerben.

Parlamenti döntés és az átmeneti államfői terv

Mint arról a Portfolio.hu élő tudósításban beszámol, a kormánypárti többség hétfőn megszavazza az Alaptörvény 17. módosítását, amely több intézményi változást is rögzít.

A jogszabály értelmében a képviselői mandátumok időtartamát 12 évben maximálják. Emellett rendelkezik Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolításáról is, és a kormány tervei szerint átmeneti időszakra, egy-másfél évre választanának új államfőt.

A jelenlegi elképzelés szerint egy későbbi új alkotmány rendezné véglegesen a kérdést. Ez akár a közvetlen elnökválasztás lehetőségét is magában foglalhatja.

Keddi parlamenti beszéd és politikai következmények

Sulyok Tamásnak öt napja van aláírni saját felmentését, és a cikk szerint várhatóan ez adja Magyar Péter keddi parlamenti felszólalásának fő témáját.

A miniszterelnök napirend előtti beszéde és a plenáris ülés további fejleményei így kiemelt politikai figyelmet kapnak. A módosítás nemcsak az államfői intézmény működésére, hanem a magyar politikai rendszer jövőbeli szerkezetére is hatással lehet.

Korábbi cikkünkben az Alaptörvény 17. módosításának hétfői parlamenti menetrendjét és a Sulyok Tamás köztársasági elnök jogállását érintő lehetséges következményeket foglaltuk össze. Kitértünk arra is, hogy a közjogi vita mellett több, a következő hónapokra tervezett gazdaságpolitikai és szociális intézkedés körvonalazódik, az energetikai pályázatoktól az áfacsökkentési terveken át a szabályozási átalakításokig.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?