Magyarországon csökkentek a kibercsalási károk a banki szigorítások nyomán

Magyarországon csökkentek a kibercsalási károk a banki szigorítások nyomán
Csökkenő kibercsalási károk

Magyarországon 2025-ben megtörik a 2022 óta tartó emelkedő trend a pénzforgalmi csalásoknál, miután a szabályozói és banki intézkedések mérséklik a visszaélések számát és értékét. A kibercsalásokhoz köthető károk összértéke 28,2 milliárd forintra csökken 42,4 milliárd forintról, miközben az ügyfelekre háruló veszteségek aránya is érdemben mérséklődik.

Kiemelések

  • A pénzforgalmi törvény szigorítása és a bankok valós idejű, AI-alapú visszaélésszűrő rendszerei jelentősen csökkentették a kibercsalásokból eredő károkat Magyarországon.
  • A visszaélések teljes értéke 28,2 milliárd forintra csökkent 2025-ben a 2024-es 42,4 milliárd forintról, az esetek száma pedig 214,3 ezerre esett vissza.
  • A lakossági átutalásos csalások értéke 15,6 milliárd forintot ért el, 5,6 milliárd forinttal csökkent egy év alatt, de a kockázat továbbra is jelentős.

Jogszabályi szigorítás és banki fejlesztések

Mint arról a Portfolio beszámolt, a Magyar Nemzeti Bank közlése szerint tavaly év vége óta hatályban van a pénzforgalmi törvény módosítása, amely a pénzforgalmi szolgáltatókra terheli a jóvá nem hagyott fizetési műveletekből eredő, kibercsaláshoz köthető kárt, ha elmulasztják az előírt erős ügyfélhitelesítést.

A törvénymódosítási kezdeményezést Varga Mihály jegybankelnök 2025. június 2-án jelenti be az MNB „öt csapás” intézkedéscsomagjának részeként, amely a kibercsalások visszaszorítását és az ügyfelek védelmét célozza. Az erős hitelesítés két egymástól független azonosítási elemet követel meg, például állandó jelszót és banki sms-t, push üzenetet vagy biometrikus azonosítást.

A bankok közben fejlesztik valós idejű visszaélésszűrő rendszereiket. Ezt támogatja az egy éve indult, mesterséges intelligenciát is alkalmazó Központi Visszaélésszűrő Rendszer, amely a GIRO Zrt. közreműködésével működik, miközben az MNB ellenőrzi a szükséges fejlesztések megvalósítását és a jegybanki fraud-ajánlásnak való megfelelést.

Csökkenő visszaélések, de magas marad a kockázat

Az előző évben a visszaélések teljes értéke 28,2 milliárd forintot tesz ki, szemben a 2024-es 42,4 milliárd forinttal, míg az esetek száma 226,4 ezerről 214,3 ezerre csökken. A legnagyobb visszaesés a lakossági átutalásos csalásoknál látszik, ahol az érték 15,6 milliárd forint, ez 5,6 milliárd forinttal kevesebb az előző évinél.

A visszaélésekben érintett bankkártyás vásárlások összértéke 2025-ben 6,7 milliárd forint, ami 3,4 milliárd forinttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az összes visszaéléstípusnál 7,3 százalékponttal csökken azoknak az eseteknek az értéke is, ahol ténylegesen az ügyfelek viselik a kárt.

A jegybank szerint ugyanakkor a pénzforgalmi szolgáltatásokat érintő csalások száma továbbra is magas. Az ügyfélvédelem további erősítését segíti, hogy a legtöbb banknál ingyenesen beállítható és módosítható, a fizetési szokásokhoz illeszkedő tranzakciós limit, miközben a stróman számlanyitások és a bűnözők által irányított számlák visszaszorításához további banki erőfeszítésekre van szükség. Az MNB és a KiberPajzs-együttműködés emellett kommunikációs kampányt is folytat a visszaélések csökkentésére.

Korábbi cikkünkben a magyarországi digitális bankolás és fizetések erősödéséről írtunk, kiemelve, hogy a mobil- és online csatornák használata a teljes szektorban is nő, a Gránit Bank ügyfeleinél pedig az átlagnál gyorsabban bővül. A bemutatott adatok szerint a mobilbank, a videóbanki ügyintézés és a digitalizált eszközös fizetések egyre szélesebb körben terjednek, ami felértékeli a kényelmes, ugyanakkor biztonságos hitelesítési és csalásmegelőzési megoldások szerepét.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.