Magyarország új energiapolitikai programot indít uniós forrásokkal és hálózati beruházásokkal

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Új energiapolitikai program

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Ciaran Ryan

1 órával ezelőtt

Magyarország új energiapolitikai programot indít uniós forrásokkal és hálózati beruházásokkal — Új energiapolitika Magyarországon

A magyar gazdasági és energetikai tárca az új minisztérium felállítása után felgyorsítja az energetikai és beruházási programok végrehajtását. A terv középpontjában a villamosenergia-hálózat korszerűsítése, a szélenergia bővítése és a nagy állami energetikai projektek átvilágítása áll.

Kiemelések

Magyarország 1,5 milliárd euró uniós forrásból korszerűsíti a villamosenergia-hálózatot, okosmérőket telepít és bővíti az energiatárolási kapacitásokat.
A kormány 2028-ig 4 gigawatt szélenergia-kapacitás kiépítését tervezi, 2 milliárd euró piaci tőke bevonásával és uniós támogatásokkal.
Megkezdik az állami energetikai vállalatok és a Paksi Atomerőmű átvilágítását, vezetőcseréket hajtanak végre, szigorítják az állami támogatás feltételeit.

Hálózatfejlesztés és energetikai beruházások

Portfolio.hu beszámolója szerint Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a közzétett videójában azt mondja, hogy a május 12-i kinevezése után rekordidő alatt állítják fel az új minisztériumot, és azóta a Ganz Ábrahám gazdasági és energetikai terv végrehajtásán dolgoznak.

A miniszter az első időszak legfontosabb eredményének az uniós források felszabadítását nevezi. Ennek nyomán már kiírják az első energetikai pályázatokat, és 1,5 milliárd euró uniós forrásból korszerűsítik a magyar villamosenergia-hálózatot, okosmérőket telepítenek, valamint bővítik az energiatárolási kapacitásokat.

A fejlesztések célja, hogy a jelenleginél több megújuló erőmű csatlakozhasson biztonságosan a hálózathoz. A videóban szó esik a magyarországi szélerőmű-fejlesztésekről is: első körben 700 megawattnyi új kapacitás telepítését alapoznák meg, hosszabb távon pedig 2028-ig 4 gigawatt szélenergia-kapacitást hoznának létre. A programhoz az uniós támogatások mellett mintegy 2 milliárd euró piaci tőke bevonásával számolnak.

Magyarország emellett további 21 uniós tagállammal együttműködve kívánja elősegíteni a tárolói kapacitások jelentős bővítését. Kapitány szerint ezek a fejlesztések kiegyensúlyozottabb energiamixet, biztonságosabb ellátást és alacsonyabb energiaköltségeket eredményezhetnek.

Állami cégek, Paks és támogatási feltételek

Az energetikai együttműködés erősítése érdekében újraindítják a visegrádi országok közötti egyeztetéseket, és folytatják a magyar-szlovák kőolajtermék-vezeték megépítéséhez szükséges jogalkotási munkát. A miniszter szerint a fejlesztésekhez az is szükséges, hogy a Magyar Fejlesztési Bank európai színvonalú fejlesztési bankká váljon.

Kapitány azt is mondja, hogy az uniós megállapodás feltétele a korrupcióellenes intézkedések végrehajtása volt, ennek részeként pedig megkezdik a minisztériumhoz tartozó állami vállalatok átvilágítását. Több társaságnál vezetőváltásokról döntenek, új vezetést kap egyebek mellett az Eximbank, a Magyar Turisztikai Ügynökség, a Magyar Fejlesztési Bank és az MVM.

Különösen fontos energetikai bejelentés, hogy a kormány megkezdi a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbításának, valamint a Paks II. beruházásnak az átvilágítását. A miniszter erről részletes állást nem közöl, de jelzi, hogy a cél a korábban megkezdett beruházások reális jövőképének kialakítása és a kritikus helyzetek rendezése.

A tárcavezető az üzemanyagárakról is beszél, és közlése szerint az új kormány első miniszteri rendeletével fenntartja a védett üzemanyagárakat, majd a piaci helyzet javulásával kivezeti az intézkedést. A beruházások állami támogatását a kabinet új üzleti alapokra helyezné, így a jövőben azok a projektek részesülhetnek támogatásban, amelyek igazolhatóan hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, javítják a hazai kis- és középvállalkozások beszállítói lehetőségeit, és mérhető foglalkoztatási, technológiai vagy exporthatással járnak.

Korábbi cikkünkben az új magyar energetikai keretrendszer készítéséről írtunk, amely az ellátásbiztonság és az importkitettség mérséklése érdekében az atomenergia és a megújulók fejlesztését, valamint a hálózatok korszerűsítését jelöli ki fő irányként. Bemutattuk, hogy a megújuló kapacitások bővüléséhez elengedhetetlenek az energiatárolói beruházások és az energiahatékonysági intézkedések, mert ezek nélkül a rendszer nem tudja rugalmasan kezelni a termelést. A tervek szerint a keretrendszer év végére állhat össze, a végrehajtás pedig 2027-ben indulhat.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?