Budapest bérlakáspiaca szabályozási akadályok miatt fékezi a fejlesztéseket

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Bérlakáspiac szabályozási akadályai

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Ciaran Ryan

2 órával ezelőtt

Budapest bérlakáspiaca szabályozási akadályok miatt fékezi a fejlesztéseket — Fejlesztés akadályok Budapesten

A budapesti bérházfejlesztések előtt több olyan szabályozási és jogi akadály áll, amely a cikk szerint visszatartja a nagyobb tőkével rendelkező befektetőket a piacra lépéstől. A véleménycikk öt fő problématerületet emel ki, az adózástól és az építési szabályoktól a szerződéses jogbiztonságon át a lassú jogvitakezelésig.

Kiemelések

A budapesti bérlakáspiacon a 27%-os áfakulcs jelentős versenyhátrányt jelent a fejlesztőknek, mivel a költségeket kénytelenek a bérleti díjakba beépíteni.
A helyi építési előírások túlméretezett lakásokat és sok parkolóhelyet írnak elő, ami növeli a fejlesztési költségeket és a bérleti díjakat, miközben a kereslet a kisebb lakások és kerékpártárolók iránt nő.
A jogi kockázatokat növeli a hosszú távú bérbeadás szabályozatlansága és a lassú jogvita-rendezés, ami kiszámíthatatlan környezetet teremt a fejlesztők számára és visszafogja az új bérházépítéseket.

Adózási és működési korlátok a bérházaknál

Portfolio.hu véleménycikke szerint a hazai bérlakáspiacon az egyik legnagyobb versenyhátrányt a 27%-os áfakulcs okozza, mert a magánszemélyek jellemzően áfamentesen adják ki lakásaikat, miközben az áfás működést választó fejlesztők jelentős többletteherrel szembesülnek. A szöveg szerint ez különösen a parkolóhelyek esetében jelent problémát, ahol a 27%-os áfa a bérleti díjon felül a közös költséget is növeli, így a veszteséget végül a lakbérekbe építik be.

A cikk megoldásként azt veti fel, hogy a hosszú távú, lakhatási célú bérbeadás áfáját egységesen 5%-ra kellene csökkenteni, beleértve azokat az ingatlanokat is, amelyeket cégek bérelnek munkavállalóiknak vagy vezetőiknek.

A szerző szerint további gondot jelent, hogy a többlakásos épületek gyakorlatilag csak társasházi formában működtethetők hatékonyan Magyarországon. Ez a modell közös képviselőt, éves közgyűléseket és jelentős adminisztrációt kényszerít a bérházakra, miközben a lakcímbejelentés, a közműszerződések és a költségelszámolás is nehézkessé válik.

A javaslat egy olyan, a társasházi szabályozásba illesztett külön keretrendszer létrehozása, amely figyelembe veszi az egy kézben lévő épületek sajátosságait. Ebben a modellben a bérlők nem közös költséget, hanem a kereskedelmi ingatlanpiacon megszokott üzemeltetési díjat fizetnének a bérleti szerződés részeként.

Építési előírások és jogbiztonsági kockázatok hatása

A véleménycikk szerint a helyi építési szabályzatok sem igazodnak a bérlakáspiac keresletéhez, mert túl nagy átlagos lakásméretet és sok parkolóhelyet írnak elő. A szöveg azt hangsúlyozza, hogy a bérlők jelentős része 40 év alatti, jellemzően kisebb, kompaktabb lakásokat keres, miközben az autóhasználat csökken, a kerékpártárolók iránti igény pedig nő.

A szerző álláspontja szerint a túlméretezett lakások és a kötelezően megépített, nehezen kiadható parkolók növelik a fejlesztési költségeket, amit a beruházók ismét a bérleti díjakba építenek be. Ez a piac számára nehezebben megfizethető lakhatást eredményez.

A cikk emellett hiányosnak nevezi a hosszú távú bérbeadás jogi kereteit is, mivel sok esetben még írásos szerződés sem készül. A javaslat szerint szabályozni kellene a kötelező szerződéses elemeket, a megállapodásokat pedig be kellene vezetni az ingatlan-nyilvántartásba, miközben egy rugalmasabb óvadékrendszer, akár biztosítási vagy állami garanciamegoldással, csökkenthetné a tulajdonosi kockázatokat.

A legérzékenyebb kérdésként a szöveg a jogviták lassú rendezését és a nem fizető bérlők kiürítésének elhúzódását emeli ki. A szerző szerint egy gyors, végrehajtható döntéseket hozó szakosított testület és egy felgyorsított, igazságos kiürítési eljárás nélkül a fejlesztők továbbra sem látnak kiszámítható jogi környezetet, ami visszafogja a budapesti bérházépítéseket.

Korábbi cikkünkben a budapesti „kiemelt beruházások” rendszeréről írtunk, amely a főváros szerint egyre gyakrabban írja felül a helyi építési szabályokat, és nemcsak állami, hanem magáncélú ingatlanprojekteknél is megjelenik. Az anyagban arra is kitértünk, hogy a rendszer kiterjesztése szűkítheti az önkormányzatok mozgásterét, miközben növeli a fejlesztések tervezhetőségét rontó szabályozási bizonytalanságot és jogbiztonsági kockázatokat.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?