Budapesti albérletpiac lassabb drágulás mellett a jó ár-érték arányú lakások felé fordul

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Budapesti albérletpiac lassabb drágulás

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Dan Blystone

2 órával ezelőtt

Budapesti albérletpiac lassabb drágulás mellett a jó ár-érték arányú lakások felé fordul — Lassuló albérletárak Budapesten

A budapesti albérletpiac a nyári főszezon előtt nem klasszikus, meredek áremelkedéssel működik, miközben az egyetemisták által keresett, kedvező ár-érték arányú lakások gyorsan eltűnnek a kínálatból. A szélesebb kínálat és az Otthon Start Program hatása fékezi az árnövekedést, de a jól elhelyezkedő, 1-2 szobás, bútorozott vagy gépesített ingatlanok továbbra is kiemelten keresettek.

Kiemelések

Budapesten júniusban ismét emelkedtek az albérletárak, de az éves 4,7%-os drágulás közel ötéves negatív rekordnak számít.
A budapesti albérletpiac kínálata bővebb a szokásosnál, ami fékezi az árnövekedést, a 200-300 ezer forintos sávban koncentrálódik a piac.
A bérlők egyre inkább a jó ár-érték arányú, 30-55 m²-es, gépesített lakások iránt érdeklődnek, miközben 20-45 ezer forint plusz költségekkel is számolnak.

Diákkereslet és árkategóriák Budapesten

Portfolio.hu beszámolója szerint a KSH és az ingatlan.com lakbérindexe alapján júniusban két hónap csökkenés után ismét emelkednek a budapesti albérletárak, de az éves 4,7%-os drágulás így is közel ötéves negatív rekordnak számít. Zankó Károly, az OTP Ingatlanpont Krisztina körúti irodájának kiemelt értékesítője szerint ez azt jelzi, hogy a bérlők már a főszezon előtt kiválasztják a jó ár-érték arányú lakásokat, miközben a túlárazott ingatlanok lassabban találnak bérlőre.

A szakértő úgy látja, hogy a piac már a ponthatárok kihirdetése előtt, májusban és júniusban megmozdul, ezért akik csak a felvételi eredmények után kezdenek keresni, könnyen lemaradhatnak a legjobb ajánlatokról. A legkönnyebben kiadható lakások Budapesten a 30-55 négyzetméteres, 1-2 szobás, bútorozott vagy legalább gépesített ingatlanok, különösen akkor, ha jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek és a szobák külön nyílnak.

A fővárosban 200 ezer forint alatt már nehéz kiadó lakást találni, miközben 300 ezer forint felett szűk a fizetőképes kereslet, így a kínálat nagy része e két szint között koncentrálódik. A XI. kerületben az átlagos bérleti díj az egy-kétszobás lakásoknál 265-270 ezer forint, a IX. kerületben 190 ezer és 300 ezer forint közötti sáv rajzolódik ki, míg a VIII. kerületben nagyjából 250 ezer forint körüli átlagár jellemző.

A III. kerületben a garzonok 200-225 ezer forintos bérleti díjjal jelennek meg, az egy-kétszobás lakások ára pedig 240-300 ezer forint között mozog. A XIV. kerület ár-érték arányban vonzóbb alternatívát kínál, ahol 180 ezer forinttól is elérhetők lakások, a tipikus egyetemista albérletek pedig 220-280 ezer forint között alakulnak. A belvárosban az V. kerületben 350 ezer forint a medián bérleti díj, a VI. kerületben 285-290 ezer, a VII. kerületben pedig 250 ezer forint körüli szint látszik.

Kínálati bővülés és bérbeadói alkalmazkodás

Az Otthon Start Programhoz korábban azt kötötték, hogy többen a bérlés helyett saját lakást vásárolnak, ami mérsékelte a keresletet az albérletpiacon. Az MNB korábbi becslései szerint Budapesten az elsőlakás-vásárlók aránya 25%-ról 40%-ra emelkedett, miközben a befektetői aktivitás óvatosabbá vált, de a tavasz végére az is kiderül, hogy sokan önerő hiányában nem tudnak élni a kedvezményes hitellel.

Zankó Károly szerint a program hatására a budapesti albérletpiac kínálata jelenleg bővebb a szokásosnál, ami fékezi az árak emelkedését. A tulajdonosok ugyan megpróbálják korábbi árszinten kiadni az ingatlanokat, de egyre gyakrabban engedniük kell az árból, ezért már nem általános, hogy minden bérbeadó azonos mértékben emeli a díjakat.

A Budapesthez szorosan kötődő Gödöllőn más a helyzet, mert az erős kollégiumi háttér miatt a magánalbérletek kisebb szerepet kapnak. A városban a tipikus privát albérletek 195-245 ezer forint körül érhetők el, és a szűkebb kínálat miatt a jól árazott, egyetemhez vagy HÉV-hez közeli lakások gyorsan bérlőre találnak.

A bérlők számára a teljes havi költségcsomag egyre fontosabb szempont, mert a hirdetésekben rendszeresen megjelenik 20-45 ezer forintos extra teher a lakbéren felül. Gyakori a minimum 12 hónapos szerződés, a két havi kaució, sőt esetenként a közjegyzői okirat igénye is, miközben a bérbeadóknak a tiszta, korszerűen berendezett, stabil internetkapcsolattal és jól kalkulálható rezsivel kínált lakások adják a legjobb esélyt a gyors kiadásra.

Korábbi cikkünkben a budapesti lakáspiacon megfigyelhető vevői átrendeződést vettük górcső alá, ahol az Otthon Start Program nyomán látványosan nőtt az első lakásvásárlók aránya, miközben a befektetők egyre inkább profitot realizálva értékesítenek. Arra is kitértünk, hogy ez a változás lassabb értékesítést és erősebb alkupozíciót hozhat, ami közvetve a bérleti piac keresleti-kínálati egyensúlyára is hatással lehet.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?