Debrecen lakáspiaca a bérleti kereslet felé fordul az ipari bővülés nyomán

Debrecen lakáspiaca a bérleti kereslet felé fordul az ipari bővülés nyomán
Bérleti boom Debrecenben

Debrecen gyors gazdasági bővülése és a városba érkező munkaerő átalakítja a helyi lakáspiac szerkezetét. A keresletet egyszerre támogatja a Debreceni Egyetem növekvő nemzetközi hallgatói bázisa és az ipari fejlesztésekhez kapcsolódó, közel 20 000 új munkahely.

Kiemelések

  • Debrecenben a bérleti lakáspiac kereslete megnőtt az ipari bővülés, szállodakapacitás-növekedés és csaknem 10 000 külföldi diák miatt.
  • Az elmúlt időszakban az ipari fejlesztések közel 20 000 új munkahelyet teremtettek Debrecenben, amit főként helyiek és beköltöző családok töltöttek be.
  • Jogszabályi és finanszírozási akadályok, illetve a lakosság hagyományos tulajdonorientációja korlátozzák a bérlakásmodell szélesebb elterjedését Magyarországon.

Bérleti kereslet erősödik Debrecenben

Amint arról a Portfolio.hu beszámolt, Szabó Sándor, a SZINORG Universal Zrt. vezérigazgatója és igazgatósági tagja egy konferencián azt mondta, hogy a cégcsoport utolsó nagyobb, értékesítési célú lakóprojektje a 2017-ben elkészült, 237 lakásos Dóczy Lakópark volt, azóta pedig elsősorban a bérleti piac erősödését látják.

A vállalatvezető szerint Debrecenben előbb az ipari boom indította el a változást, majd a szállodai kapacitások bővülése vált fontos tényezővé, mivel ezekhez a beruházásokhoz jelentős számú új munkavállaló érkezik a városba. Hozzátette, hogy ezek a dolgozók részben tartósan, részben az építés, a telepítés és a betanítás időszakára vannak jelen, miközben a nemzetközi cégekhez külföldről is sok partner érkezik.

A kereslet másik pillére a Debreceni Egyetem, ahol Szabó közlése szerint csaknem 10 000 külföldi diák tanul. Emellett az ipari fejlesztések nyomán az elmúlt időszakban közel 20 000 új munkahely jött létre, amelyek jelentős részét már betöltötték debreceniek és a városba érkező családok.

A bérlakásmodell előtt szabályozási akadályok állnak

Szabó Sándor szerint a magyar piacon továbbra is alapvető kihívás a bérlakások szélesebb körű elfogadottsága, mert a vevők hagyományosan inkább a saját tulajdont részesítik előnyben. Úgy látja, az ügyféloldali edukáció fontos feltétele annak, hogy a bérleti konstrukciók erősebben megjelenjenek a lakáspiacon.

A vezérigazgató szerint emellett több jogi és finanszírozási kérdést is rendezni kell, amelyekre a szabályozóknak és a fejlesztőknek egyaránt reagálniuk kell. Azt is jelezte, hogy az ingatlanok ma már nagyon drágák, ezért a piacnak olyan alternatívát kell kínálnia, amelyben az ügyfelek jó minőségű lakásokat, ellenőrzött körülmények között bérelhetnek.

Ez a folyamat Debrecenben különösen fontos lehet, mert a város gazdasági növekedése tartós lakhatási igényt generálhat a hazai és külföldi munkavállalók, valamint a hallgatók körében is. Ha a bérlakáspiac intézményi feltételei javulnak, az enyhítheti a tulajdonszerzésre nehezedő nyomást és új fejlesztési irányt adhat a helyi ingatlanszektornak.

Korábbi cikkünkben a budapesti bérházfejlesztéseket fékező szabályozási és jogi akadályokat vettük végig, amelyek a nagyobb tőkéjű befektetőket is visszatarthatják a piacra lépéstől. Bemutattuk többek között a 27%-os áfa miatti versenyhátrányt, a bérleti kereslettől elrugaszkodott építési előírások költségnövelő hatását, valamint a szerződéses jogbiztonság és a lassú jogvitakezelés kockázatait.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.