Az IKEA magyarországi bértárgyalást ajánl a sztrájk után

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
IKEA bértárgyalás a sztrájk után

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Sholanke Dele

18.07.2026

Az IKEA magyarországi bértárgyalást ajánl a sztrájk után — IKEA bértárgyalás indul

Az IKEA magyarországi dolgozóinak tiltakozó akciója nyomán új tárgyalási lehetőség körvonalazódik a bérkövetelések ügyében. A sztrájkbizottság szerint a július 29-re jelzett egyeztetésnek csak akkor van értelme, ha a vállalat július 26-ig írásban érdemben reagál a 6 százalékos alapbéremelési igényre.

Kiemelések

Az IKEA sztrájkbizottsága július 26. éjfélig adott határidőt a vállalatnak a 0 forintos emelési ajánlat újragondolására, újabb sztrájk addig nem lesz.
A menedzsment kész megállapodni a bértranszparencia, az éves bértárgyalások rendszere és kollektív szerződés ügyében, de elutasítja a 6 százalékos alapbéremelést.
Az IKEA 2026 áprilisáig több mint 580 millió forintot költ béremelésre Magyarországon, de idén nem tervez azonnali, rendkívüli bérfejlesztést vagy egyszeri kifizetést.

Bérvita menetrendje és feltételei

A Portfolio.hu beszámolója szerint Karsai Zoltán, a KASZ elnöke közleményben hatásosnak nevezte a munkavállalók tiltakozó akcióját, miután a sztrájkbizottság levelet küldött az IKEA képviselőinek. A levélben július 26. éjfélig adtak türelmi határidőt a korábbi, 0 forintos emelést tartalmazó munkáltatói ajánlat újragondolására, és addig újabb sztrájkot nem hirdetnek.

A sztrájkbizottság azt közölte, hogy nyitott az egyeztetésekre, de a július 29-i tárgyalást csak akkor tartja érdeminek, ha addig megfelelő írásbeli ajánlat érkezik. Álláspontjuk szerint nincs értelme olyan folyamatról tárgyalni, amely csak későbbi hónapokban vezetne egyeztetésekhez a jövő évi lépésekről.

A dolgozók múlt hét csütörtök óta több alkalommal tartanak munkabeszüntetést. Csütörtökön és pénteken közel 300 munkavállaló vett részt 2-2,5 órás sztrájkban, majd ezen a héten szerda este 20:30-tól csütörtökön 15 óráig újabb munkabeszüntetés zajlott logisztikai és áruházi dolgozók részvételével.

Vállalati álláspont és munkaerőpiaci hatás

A szakszervezet öt pontból álló követeléscsomagjából négy ügyben a vezetés késznek mutatkozik a megállapodásra. Ezek között szerepel a bértranszparencia bevezetése, az éves bértárgyalások rendszerének kialakítása, egy minden munkavállaló számára elfogadható javadalmazási rendszer kidolgozása, valamint a kollektív szerződésről szóló tárgyalások megkezdése.

A vállalat ugyanakkor elutasítja az egységes, a menedzsmentre nem vonatkozó 6 százalékos alapbéremelést. Az IKEA korábban azt közölte az MTI-vel, hogy tiszteletben tartja a dolgozók véleménynyilvánítási jogát, figyelemmel kíséri a visszajelzéseket, és komolyan veszi a párbeszédet.

A cég szerint 2026 áprilisában több mint 580 millió forintot fordított az éves béremelési folyamat részeként, az elmúlt három évben pedig összesen több mint 1,5 milliárd forintot. Eva Malá Beluská, az IKEA csehországi, magyarországi és szlovákiai People & Culture vezetője korábban azt írta, hogy az idei pénzügyi évben nem tudnak teljesíteni azonnali, tervezetten felüli béremelést vagy egyszeri kifizetést, ugyanakkor a vezetés és a szakszervezet a jövőben együttműködik a bér- és juttatási rendszer felülvizsgálatában.

A múlt szombati vállalati válasz megerősíti, hogy a jelenlegi bérpolitikai megközelítés az idei pénzügyi év végéig érvényben marad, ezért további azonnali emelésekről nem tárgyalnak. Ez a magyarországi kiskereskedelmi és logisztikai munkaerőpiacon azt jelzi, hogy a bérezési vitákban egyre nagyobb szerepet kap a szervezett nyomásgyakorlás és az előre rögzített tárgyalási menetrend.

Korábbi cikkünkben Magyar Péter nagyvállalati adóterhek szigorításáról és környezetvédelmi díjemelésekről szóló bejelentését ismertettük, amely az adóalap bővítését, egyes adókedvezmények szűkítését, valamint a levegőterhelési díj megduplázását is tartalmazta. A tervek lényege, hogy a szennyező és magas erőforrás-felhasználású szereplők működési költségei emelkedjenek, és erősebb legyen a megfelelési kényszer. Bár a pontos ütemezés akkor még nem volt ismert, az irány egyértelműen a vállalati terhek növelése felé mutatott.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?