Budapest irodapiaca lassuló bérbeadással és emelkedő üresedéssel néz szembe

Budapest irodapiaca lassuló bérbeadással és emelkedő üresedéssel néz szembe
Lassuló irodapiac Budapesten

A budapesti modern irodapiac állománya a második negyedév végén megközelíti a 4,5 millió négyzetmétert, miközben a bérlői aktivitás érezhetően gyengül. A nettó kereslet alig haladja meg a 31 ezer négyzetmétert, és a nettó abszorpció negatív tartományba fordul 2026 első felében.

Kiemelések

  • A budapesti modern irodapiac bérbeadása 84 790 négyzetméterre csökkent 2026 második negyedévében, ami 29 százalékos visszaesést jelent éves alapon.
  • A bruttó üresedési ráta 12,2 százalékra, a nettó üresedési ráta 15,7 százalékra emelkedett, Központi Budán a legalacsonyabb, Észak-Budán 8,9 százalék, agglomerációban 20 százalék felett.
  • Az átlagos tranzakcióméret 27 százalékkal, 640 négyzetméterre zsugorodott, a legnagyobb ügylet Dél-Budán egy 6 500 négyzetméteres hosszabbítás és bővítés volt.

Bérleti aktivitás és piaci szerkezet 2026 második negyedévében

A Portfolio.hu beszámolója szerint a budapesti modern irodapiac teljes bérbeadása 84 790 négyzetmétert tesz ki a második negyedévben, ami 29 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. A tranzakciók 62 százalékát szerződéshosszabbítások adják, miközben az új bérletek aránya 27 százalék, a bővüléseké 10 százalék, az előbérleti megállapodásoké pedig mindössze 1 százalék.

Ha a hosszabbításokat és a saját tulajdonú tranzakciókat kiszűrik, a nettó kereslet alig haladja meg a 31 ezer négyzetmétert. Az év első felében a nettó bérbeadás 43 százalékkal esik vissza 2025 azonos időszakához képest, ami a piac lendületvesztését jelzi.

A fővároson belül a legmagasabb bérlői aktivitást április és június között ismét Dél-Budán mérik, amely a teljes kereslet 28 százalékát vonzza. Pest Központ 25 százalékkal a második, míg a korábban legaktívabb Váci úti irodafolyosó 20 százalékos részesedéssel a harmadik helyre csúszik vissza.

Üresedési ráta és részpiaci különbségek

A kínálat tavasszal enyhén szűkül, miután egy közel 9 ezer négyzetméteres spekulatív irodaház funkcióváltás miatt kikerül a piacról. A teljes állományon belül továbbra is meghatározó a spekulatív fejlesztésű, főként A-kategóriás irodák súlya, miközben a saját tulajdonú irodák nagyjából 1 millió négyzetmétert tesznek ki.

A bruttó üresedési ráta a negyedév végén 12,2 százalékon áll, a nettó mutató pedig 15,7 százalék. A legalacsonyabb üresedést Központi Budán, 6,4 százalékkal, valamint Észak-Budán, 8,9 százalékkal regisztrálják, míg az agglomerációban továbbra is 20 százalék feletti a ráta.

Bár a megkötött szerződések száma 132 darabbal lényegében nem változik egy év alatt, az átlagos tranzakcióméret 27 százalékkal, 640 négyzetméterre zsugorodik. A negyedév legnagyobb ügylete a dél-budai Infoparkban valósul meg egy 6 500 négyzetméteres hosszabbítás és bővítés formájában, míg az új szerződések között egy 3 305 négyzetméteres, központi pesti tranzakció számít a legnagyobbnak.

Korábbi cikkünk a budapesti bérházfejlesztéseket fékező szabályozási és jogi akadályokat vette sorra, amelyek a fejlesztők szerint visszatartják a nagyobb tőkéjű befektetőket. Az anyag kiemelte a 27%-os áfakulcs költségnövelő hatását, a helyi építési előírások piaci igényekkel ütköző elemeit, valamint a hosszú távú bérbeadás jogbiztonsági kockázatait és a lassú jogvitakezelést.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.