Magyarország szigorítaná a közlekedési szabályokat az utcai versenyzés és a kirívó gyorshajtás visszaszorítására

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Közlekedési szabályok szigorítása

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Ciaran Ryan

16.07.2026

Magyarország szigorítaná a közlekedési szabályokat az utcai versenyzés és a kirívó gyorshajtás visszaszorítására — Szigorúbb szabályok az utakon

A kormány szeptember elejéig véleményezhető kérdőívvel készíti elő a közlekedésbiztonsági szabályok célzott szigorítását Magyarországon. A tervek az illegális utcai versenyzés, a kirívó gyorshajtás, az objektív felelősség kiterjesztése és az elektromos rollerek gyorsított szabályozása köré épülnek.

Kiemelések

A kormány konzultációra bocsátotta a közlekedési szabályok szigorítását célzó csomagot, amely akár még idén jogszabállyá válhat.
A tervezet szerint lakott területen belüli 120 km/óra, illetve lakott területen kívüli 200 km/óra feletti gyorshajtás önmagában is bűncselekmény lenne, súlyos esetekben akár autóelkobzással is járhat.
A bírságbevételek egy részét közlekedésbiztonsági fejlesztésekre fordítják, a mikromobilitási eszközöket új kategóriákba sorolnák, a rollerekre 25 km/óra sebességhatárt vezetnének be.

Konzultációra bocsátott szigorítási csomag

Portfolio.hu beszámolója szerint Vitézy Dávid rendkívüli sajtótájékoztatón ismerteti azt a kérdőívet, amely alapján a kormány, illetve szükség esetén az Országgyűlés még idén dönthet a kapcsolódó jogszabályokról. A miniszter szerint a kezdeményezés eltér a korábbi kormányzati konzultációktól, mert több választási lehetőséget tartalmazó, árnyalt kérdésekre épül, és nem a teljes KRESZ felülvizsgálatát célozza, hanem néhány kiemelt közlekedésbiztonsági területre összpontosít.

A javaslatok alapján az illegális utcai versenyzés szervezése és az azon való részvétel önmagában is szabadságvesztéssel büntethető bűncselekménnyé válhat. Ha egy ilyen verseny balesetet okoz, az a büntető törvénykönyvben súlyosbító körülményként jelenne meg, elkülönítve a gondatlanságból okozott balesetektől.

A csomag a kirívó gyorshajtás kezelésében is új szabályokat vezetne be osztrák, svájci és német mintára. A tervezet szerint a lakott területen belüli 120 km/óra, illetve a lakott területen kívüli 200 km/óra feletti közlekedés már baleset okozása nélkül is bűncselekménynek minősülne, és felmerül az autó elkobzásának lehetősége is a legsúlyosabb esetekben, például súlyosan ittas vezetés vagy vasúti átjáró tilos jelzésének szándékos figyelmen kívül hagyása esetén.

A kormány emellett progresszív bírságrendszert is mérlegel, amely az elkövető vagyoni helyzetéhez vagy a jármű értékéhez igazodna, valamint szigorítaná a visszaeső gyorshajtók szankcionálását. A tervek között szerepel az átlagsebesség-mérés bevezetése a gyorsforgalmi utakon és kritikus szakaszokon, köztük az Árpád hídon és az M1-es autópálya tereléssel érintett részein, továbbá az objektív felelősség kiterjesztése a buszsáv jogosulatlan használatára, a vasúti átjárós szabálysértésekre és a forgalmat akadályozó szabálytalan megállásra is.

Közlekedésbiztonsági és szabályozási hatások

Magyarországon tavaly 456 ember veszítette életét az utakon, a súlyos sérültek száma meghaladta a 4500-at, a könnyű sérülteké pedig a 14 500-at, ezért a kormány a szigorításokat életvédelmi intézkedésként keretezi. Vitézy szerint a cél nem a költségvetési bevételek növelése, hanem a visszatartó erő erősítése, miközben a bírságbevételek egy részét az önkormányzatok kapnák meg közlekedésbiztonsági fejlesztésekre, például új gyalogátkelőhelyekre és biztonságosabb csomópontokra.

A mikromobilitási eszközök terjedése külön szabályozási kockázatot jelent, ezért a kormány nem várná meg a teljes KRESZ-reformot az elektromos rollerek ügyében. A tervezet két kategóriába sorolná ezeket az eszközöket, a nagy teljesítményű rollerekre 25 km/órás sebességkorlátozást vezetne be, egyes esetekben kötelezővé tenné a fejvédő használatát, és életkori korlátot is megállapítana.

A tájékoztatón Barna Zsolt államtitkár azt mondja, hogy a baleseti statisztikák javítása mellett a közutak veszélyérzetének csökkentése is cél, mert a biztonságosabb települési közlekedés ösztönözheti a közösségi közlekedés, a kerékpározás és a gyaloglás választását. Vitézy szerint az elektromos rollerek teljes betiltása nem lenne életszerű, különösen a kisebb településeken, ugyanakkor a magántulajdonú rollerek rendszámozása túlzott adminisztratív terhet jelentene a vidéki lakosságnak.

Korábbi cikkünkben a 2024-ben induló útfelújítási programról írtunk, amely 80 helyszínen összesen 250 kilométernyi szakaszt érint, miközben a fő- és mellékúthálózat jelentős része rossz állapotban van. Bemutattuk, hogy a felújításokra szánt források korlátozottak, és Vitézy Dávid szerint a jelenlegi keretek önmagukban nem elegendők a lemaradás érdemi csökkentéséhez. Ez a háttér segít megérteni, miért kerül elő párhuzamosan az infrastruktúra állapota és a közlekedési szabályok szigorítása a balesetek visszaszorítását célzó vitákban.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?