A Mercedes-Benz Kecskeméten indítja az elektromos C-osztály gyártását, bővítve magyarországi kapacitását

A Mercedes-Benz Kecskeméten indítja az elektromos C-osztály gyártását, bővítve magyarországi kapacitását
Elektromos C-osztály start

A Mercedes-Benz kecskeméti üzeme egyszerre indítja el az új elektromos C-osztály sorozatgyártását és zárja le a több évig tartó, több mint egymilliárd eurós gyárbővítést. A lépés új, stratégiailag magasabb szerepet ad a magyar üzemnek a vállalat globális termelési hálózatában, miközben a gyár középkategóriás modellek gyártására is belép.

Kiemelések

  • A Mercedes-Benz 2024-ben Kecskeméten indítja az elektromos C-osztály gyártását, a gyártási költségek itt körülbelül 70 százalékkal alacsonyabbak, mint Németországban.
  • A kecskeméti gyár bővítése és digitalizációja fenntarthatósági beruházásokkal jár, például az új fényezőüzem 80 százalékkal kisebb szén-dioxid-kibocsátás mellett működik.
  • A bővítés nyomán Kecskemét lesz a Mercedes legnagyobb európai üzeme, várhatóan több ezer fővel nő a gyári és a beszállítói munkahelyek száma.

Kecskeméti bővítés és új modellindítás

A Portfolio beszámolója szerint Michael Schiebe, a Mercedes-Benz igazgatóságának gyártásért, minőségért és ellátási láncért felelős tagja úgy látja, hogy a kecskeméti beruházás két fontos mérföldkövet jelent a vállalatnak. A gyárban most először készül a Mercedes középkategóriás modellcsaládjába tartozó autó, ami összetettebb gyártási folyamatot és nagyobb változatosságot igényel, mint a korábbi belépő kategóriás modelleké.

A több évig tartó fejlesztés nemcsak új gyártócsarnokokat hoz, hanem fenntarthatósági beruházásokat is. A gyár energiaigényének mintegy negyedét saját napelemes rendszer fedezi, az új fényezőüzem pedig a korábbi technológiánál hozzávetőleg 80 százalékkal kisebb szén-dioxid-kibocsátással működik.

Schiebe szerint a döntés mögött üzleti szempontok állnak, a vállalat olyan üzemet keresett, amely elkötelezett csapattal, magas minőség mellett és versenyképes költségszinten képes nagy sorozatban gyártani. A szempontok között a költség is kiemelt, Harald Wilhelm pénzügyi igazgató korábbi közlése szerint a gyártási költségek közel 70 százalékkal alacsonyabbak Kecskeméten, mint Németországban.

A gyárban mélyen alkalmazzák a digitális iker technológiát is, a teljes virtuális másolat már a tényleges tervezés előtt elkészül. Ez lehetővé teszi, hogy számos folyamatot még az építkezés előtt szimuláljanak és optimalizáljanak, ami a Mercedes teljes gyártási hálózatában is új megközelítésnek számít.

Európai és globális szerep erősödik

Schiebe azt mondja, a kecskeméti üzem nemcsak Európának, hanem a világpiacnak is termel majd, bár az elektromos C-osztály legfontosabb piaca várhatóan Európa lesz. Kínában a vállalat helyi gyártásban is előállítja a modellt, a helyi igényekhez igazított, hosszabb tengelytávú változatban.

A vezető kiemeli, hogy a mostani bővítés után Kecskemét a Mercedes legnagyobb európai gyárává válik. A következő időszakban az elektromos GLC gyártása is elindul, később pedig a G-osztály kompaktabb változata is itt készül majd, ami tovább szélesíti a magyar üzem modellpalettáját.

Christian Dickert gyárigazgató szerint jelenleg mintegy ötezren dolgoznak a kecskeméti üzemben, a termelés felfutásával pedig újabb, négy számjegyű létszámbővítés várható. Hozzáteszi, hogy ez a beszállítóknál is kapacitásnövelést és közvetett munkahelyteremtést hozhat Magyarországon.

A vállalat szerint a kecskeméti gyár versenyképességét a helyi beszállítói hálózat, a meglévő infrastruktúra és az egységes globális gyártási rendszer is támogatja. Schiebe úgy fogalmaz, hogy a magyarországi üzem hosszú távon is a vállalat egyik legfontosabb termelési központja marad, miközben a Mercedes a vámokkal, kereskedelmi korlátozásokkal és geopolitikai kockázatokkal szembeni kitettségét is mérsékli a helyi gyártás erősítésével.

Korábbi cikkünkben az EU importfüggőségének és az ellátási láncok koncentrációjának alakulását tekintettük át, kiemelve, hogy bizonyos nehezen helyettesíthető termékkörökben nő a sebezhetőség. Bemutattuk azt is, hogy Magyarország különösen kitett az autóipar és az akkumulátor-értéklánc, valamint az energiaimport miatt, ami az iparpolitikai mozgásteret és a beruházási döntések kockázati környezetét is befolyásolja.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.