Győr alkotmányjogi panaszt nyújt be a szolidaritási hozzájárulás 2026-os szabályai miatt

Győr alkotmányjogi panaszt nyújt be a szolidaritási hozzájárulás 2026-os szabályai miatt
Győr jogi lépései 2026

Győr rendkívüli közgyűlést hív össze, hogy a július 22-i határidő előtt az Alkotmánybírósághoz forduljon a szolidaritási hozzájárulás idei mértékét meghatározó miniszteri rendelet miatt. A város közben változatlanul befizeti a rá eső 13 milliárd forintot, ami a polgármester szerint az év végére felemészti a tartalékokat, és jövőre súlyos pénzügyi kockázatot okoz.

Kiemelések

  • Győr alkotmányjogi panasszal támadja meg a 2026-os NGM rendeletet, amely 13 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulást ír elő a város számára.
  • A városvezetés szerint a miniszteri rendelet aránytalanul korlátozza az önkormányzati autonómiát és a saját bevételek alkotmányos védelmét, jogorvoslat nélkül.
  • Ha az Alkotmánybíróság helyt ad a panasznak, precedens értékű döntés születhet, országos hatással más önkormányzatok költségvetésére is.

Jogi lépés a 2026-os befizetési teher ellen

Mint arról a Portfolio a Telex beszámolójára hivatkozva írja, Győr azt a miniszteri rendeletet támadja meg, amely a szolidaritási hozzájárulás erre az évre érvényes összegét állapítja meg. Az NGM rendelete 2026. január 23-án lép hatályba, az alkotmányjogi panaszt pedig július 22-ig lehet benyújtani, ezért volt szükség a rendkívüli közgyűlés összehívására.

A közgyűlésen Pintér Bence polgármester elismeri, hogy a város továbbra is ugyanúgy és ugyanannyit fizet, mint eddig, vagyis a Győrre jutó 13 milliárd forintos összeget teljes egészében be kell fizetni. A panasz szerint a rendelet irányadó rendelkezése, ezen belül az 1. melléklet 298. sora aránytalanul korlátozza az Alaptörvény 32. cikkében biztosított önkormányzati autonómiát, valamint az önkormányzati vagyon és a saját bevételek alkotmányos védelmét, miközben a kötelezettség érvényesítéséhez nem kapcsolódik ténylegesen igénybe vehető rendes jogorvoslat.

Országos önkormányzati és költségvetési hatások

Pintér szerint, ha a teljes befizetés megtörténik, akkor az év végéig felélik a város tartalékait, jövőre pedig nincs tovább. Ez a megfogalmazás arra utal, hogy a jelenlegi hozzájárulási szint Győr működési mozgásterét is közvetlenül szűkíti.

Ha az Alkotmánybíróság helyt ad a panasznak, az más önkormányzatokra is kiterjedő precedenst teremthet. A kérdés már tavaly októberben is megjelenik a vidéki nagyvárosok napirendjén, amikor a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján több polgármester, köztük Pintér Bence, a szolidaritási hozzájárulás eltörlését vagy újragondolását kéri a kormányzattól.

Korábbi cikkünkben a 2026-os költségvetés módosításáról és az államháztartási hiány várható alakulásáról írtunk, kiemelve, hogy beavatkozás nélkül a deficit akár a GDP 8%-a fölé is emelkedhet. Felidéztük, hogy a kormány nyár végére pótköltségvetést ígért a hiány csökkentésére és a középtávú pénzügyi hitelesség erősítésére, miközben a parlamenti napirenden több, gazdasági hatású javaslat is megjelent.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.