Transparency International jogorvoslatot kér az MNB szerződéskiadási elutasítása miatt

Transparency International jogorvoslatot kér az MNB szerződéskiadási elutasítása miatt
Közpénzvita az MNB-nél

A Magyar Nemzeti Bank és a közérdekű adatok nyilvánossága körüli vita új szakaszba lép, miután a jegybank elutasítja a tavaly év eleje óta kötött szerződéseire vonatkozó adatigénylést. Az ügy tétje túlmutat egyetlen kérelem teljesítésén, mert a civil szervezet szerint a döntés a közpénzek átláthatóságára vonatkozó alkotmányos elvekkel is ütközik.

Kiemelések

  • A Transparency International közérdekűadat-igénylést nyújtott be az MNB-hez a tavaly óta kötött szerződések adatainak kiadása érdekében.
  • Az MNB augusztus 13-án elutasította a kérelmet arra hivatkozva, hogy nem tartozik az államháztartási körbe, ezért nem köteles adatszolgáltatásra.
  • A TI a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult, a döntés rendszerszintű átláthatósági következményekkel járhat a pénzügyi szektorban.

Adatigénylés és jogi vita a jegybanki szerződésekről

A Portfolio.hu beszámolója szerint a Transparency International még július elején fordul közérdekűadat-igényléssel az MNB-hez, és a tavalyi év eleje óta megkötött visszterhes és ingyenes szerződések adatait kéri ki. A jegybank ugyan rendszeresen közzéteszi az ötmillió forintot meghaladó alapítványi és civil támogatásait, más szerződéseit azonban nem hozza nyilvánosságra.

A TI álláspontja szerint az információszabadságról szóló törvény alapján ezeket az adatokat a jegybanknak hivatalból, ingyenesen és bárki számára könnyen hozzáférhető módon kellene közzétennie a honlapján. Az MNB a válaszadási határidőt 15 nappal meghosszabbítja, majd augusztus 13-án elutasítja a kérelmet arra hivatkozva, hogy nem tartozik az államháztartási körbe, ezért nem köteles az információs törvény szerinti adatszolgáltatásra.

A civil szervezet ezt az érvelést a 2016-ban már vitatott jegybanki jogi álláspont visszatérésének tekinti. Akkor az Alkotmánybíróság kimondja, hogy az információszabadság korlátozása alaptörvény-ellenes, és egyértelművé teszi azt is, hogy a jegybank közfeladatot lát el, kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért elszámolással tartozik a nyilvánosság felé.

Átláthatósági következmények és hatósági eljárás

Az MNB elutasító válasza után a Transparency International a napokban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordul jogorvoslatért. Beadványában azt hangsúlyozza, hogy a jegybank eljárása több ponton is jogsértő lehet.

A szervezet szerint a válaszadási határidő meghosszabbítása után már nem lett volna törvényes lehetőség az adatigény megtagadására. Emellett úgy érvel, hogy a hatályos jogszabályok és az Alkotmánybíróság korábbi iránymutatása alapján az állami pénzek felhasználásának átláthatósága nem attól függ, hogy a szerződő fél hivatalosan költségvetési szervnek minősül-e.

A TI azt kéri a hatóságtól, állapítsa meg a törvénysértést, és kötelezze a jegybankot a közérdekű adatok kiadására. Az ügy kimenetele a magyar pénzügyi intézményrendszer átláthatósági gyakorlatára is hatással lehet, mert azt tisztázhatja, milyen körben kell az MNB-nek nyilvánosságra hoznia szerződéses kötelezettségvállalásait.

Korábbi cikkünkben a 4iG-csoporthoz kapcsolódó állami ügyletek kormányzati átvilágításáról írtunk, amely több nagy értékű tranzakciót és finanszírozási döntést is érinthet. Összefoglaltuk, hogy a vizsgálat az Antenna Hungária ügyleteitől a Vodafone-felvásárlás állami finanszírozásán át védelmi és űripari szerződésekig terjedhet, és szabálytalanság gyanúja esetén feljelentések, illetve vagyonvisszaszerzési lépések is következhetnek.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.