Magyarország új vagyonvisszaszerzési és szociális intézkedéseket készít elő az őszi ülésszakra

Magyarország új vagyonvisszaszerzési és szociális intézkedéseket készít elő az őszi ülésszakra
Változások ősszel Magyarországon

A rendkívüli parlamenti ülés és a megelőző kormányzati döntések alapján a Tisza-kormány ősszel jogszabályi változtatásokkal, intézményi átalakításokkal és állami feladatátvételekkel alakítja át a közpénzekhez kapcsolódó rendszereket. A bejelentések az állami vagyon visszaszerzését, az MCC és más alapítványok jövőjét, valamint a nyugdíjminimum emelését és a költségvetési pályát is érintik.

Kiemelések

  • A magyar kormány 2027. január 1-jétől a legalacsonyabb öregségi nyugdíjat 28 500 forintról 120 ezer forintra emeli, több mint 700 ezer embert érintve.
  • Augusztus 31-től állami kézbe kerül a Batthyány Lajos Alapítvány, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány és az MCC vagyonkezelése, állami források nélkül folytathatják.
  • A kormány szerződés-felülvizsgálati és vagyonvisszaszerzési intézkedései révén 315 milliárd forintot követel vissza a zuglói projektnél, ZVK Development Kft. csődvédelmet kér.

Őszi jogalkotási és állami feladatátvételi terv

Portfolio.hu tudósítása szerint a csütörtöki rendkívüli parlamenti ülés középpontjában Magyar Péter miniszterelnök felszólalása áll, amelyben az öregségi nyugdíjak, az energiaellátás, a vagyonvisszaszerzés és a költségvetés helyzete is napirendre kerül. A kormány ezzel párhuzamosan már több olyan intézkedést jelent be, amely az őszi jogalkotási időszak irányát jelzi.

Magyar Péter csütörtöki Facebook-videójában bejelenti, hogy augusztus 31-től a magyar állam átveszi a Batthyány Lajos Alapítvány, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány és az MCC feladatait. A kormányfő szerint ezek a szervezetek jelenlegi formájukban nem működhetnek tovább, ugyanakkor más formában folytathatják tevékenységüket, állami pénz és állami vagyon nélkül.

A kormányzati oldalon közzétett közlemény szerint a Miniszterelnökség augusztus 27-én egyeztet a Batthyány Lajos Alapítvány képviselőjével, és arról tájékoztatja, hogy a végleges jogi álláspont alapján nincs lehetőség a továbbműködtetésre. A kabinet 2026. július 14-én már dönt a közfeladatok további ellátásáról, amelyeket augusztus 31-től több illetékes miniszter vesz át.

Az intézményi átalakítás része, hogy az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága Unger Annát javasolja a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal élére. A parlament pénteken titkos szavazással dönt a kinevezésekről, miközben a hivatal létrehozása az elszámoltatási politika egyik kulcseleme lesz.

Költségvetési és társadalmi hatások

A kormány szociális oldalon is jelentős lépést készít elő: 2027. január 1-jétől 120 ezer forintra emeli az öregségi nyugdíj legkisebb összegét a 2008 óta változatlan 28 500 forintról. Kármán András pénzügyminiszter közlése szerint az intézkedéscsomag több mint 700 ezer embert érint, és a legalacsonyabb nyugdíjakat sávosan tovább növelik.

A pénzügyminiszter korábbi bejelentése alapján az új kormány jelentős hiánnyal szembesül, amelyet a lakosságot érintő megszorítások helyett túlárazott állami szerződések felbontásával és kiadási racionalizálással tervez mérsékelni. Az új gazdaságpolitika fókuszában a rászorultsági alapú támogatások, az átláthatóság erősítése, egy új kisadózói adónem és az euró 2030-as bevezetéséhez szükséges feltételek megteremtése áll.

A szélesebb üzleti környezetben a kormányzati fordulat már most érezteti hatását. A beszámoló szerint a Bayer Construct után a ZVK Development Kft. is csődvédelmet kér, miután a kormány eláll a zuglói nagyberuházás megvásárlásától, és visszaköveteli a projektre kifizetett 315 milliárd forintnyi közpénzt. Ez arra utal, hogy a vagyonvisszaszerzési és szerződés-felülvizsgálati politika több ágazatban is közvetlen pénzügyi következményekkel jár.

Korábbi cikkünkben a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) létrehozásához kapcsolódó parlamenti menetrendet foglaltuk össze, különös tekintettel Unger Anna elnökjelölésére és a titkos szavazás előkészületeire. Kitértünk arra is, hogy a kormány a nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelésével és a túlárazott állami szerződések felülvizsgálatával párhuzamosan igyekszik kezelni a költségvetési hiányt és erősíteni az átláthatóságot.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.