Az augusztus végi alapítványi vagyonrendezés nyomán ismét jelentős közvetlen tulajdonosi pozíció alakult ki a magyar államnál a Molban. A változás nem tőzsdei részvényvásárlás eredménye, hanem a megszüntetett közérdekű vagyonkezelő alapítványokból visszakerülő vagyonelemekhez kapcsolódik.
Kiemelések
- A magyar állam közvetlen Mol-részesedése augusztus 31-én 0 százalékról 15,24 százalékra nőtt, 124 920 950 szavazatot elérve.
- A növekedést 16 közérdekű vagyonkezelő alapítvány megszüntetése és legalább 1 284 milliárd forintnyi vagyon visszakerülése okozta, ebből több mint 845 milliárd forint vállalati részesedés.
- Az állam ismét a Mol egyik legnagyobb részvényesévé válik, ami a társaság tulajdonosi és vállalatirányítási szerkezetét jelentősen átalakítja.
Alapítványi vagyonrendezés emelte az állami arányt
Ahogy azt a Portfolio írja, a Mol friss tőzsdei közleménye szerint a magyar állam nevében eljáró Pénzügyminisztérium bejelentette, hogy az állam Molban fennálló szavazati jogainak száma 8-ról 124 920 950-re, aránya pedig 0 százalékról 15,24 százalékra emelkedett. A küszöbérték átlépésének időpontja augusztus 31. volt.A csomag túlnyomó részét 124 920 942 darab A sorozatú Mol-törzsrészvény alkotja, miközben az állam továbbra is rendelkezik a speciális, nyolc szavazatot biztosító B sorozatú részvénnyel. A háttérben nem piaci részvényvásárlás áll, hanem a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák augusztus végi megszüntetése és az azokban lévő vagyon rendezése.
Augusztus 31-ével 16, felsőoktatási tevékenységet nem végző közérdekű vagyonkezelő alapítvány felszámolása zárult le. A kormány közlése alapján ezzel legalább 1 284 milliárd forint könyv szerinti értékű közvagyon került vissza közvetlen állami ellenőrzés alá, ebből több mint 845 milliárd forintot vállalati részesedések képviseltek.
A Mol szempontjából két alapítvány volt különösen fontos, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány és a MOL-Új Európa Alapítvány. Utóbbi megszűnésekor a vagyon rendezése nem úgy történt, hogy minden részvény az államhoz került volna vissza, mivel a Mol augusztus végén azt is bejelentette, hogy az alapítvány 42 977 996 darab A sorozatú Mol-törzsrészvényt ruházott vissza a Molra és annak százszázalékos leányvállalatára, a Mol Investment Kft.-re.
Tulajdonosi térkép rajzolódik át
A mostani 15,24 százalékos állami szavazati arány nem új szint a társaság történetében. 2020 augusztusában a magyar államnak ugyancsak 124 920 950 szavazata, vagyis 15,24 százalékos szavazati joga volt a Molban.Ez az arány akkor csökkent, amikor 81 942 946 Mol-részvény került a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványhoz, majd később további részvények kerültek a MOL-Új Európa Alapítványba is. Ennek nyomán az állam közvetlen szavazati joga lényegében eltűnt, a mostani vagyonrendezés pedig ezt a folyamatot fordítja vissza.
Befektetői szempontból ez elsősorban tulajdonosi és vállalatirányítási változás, nem pedig olyan tranzakció, amely mögött új piaci kereslet jelenik meg. A magyar állam ugyanakkor ismét közvetlenül a Mol egyik legnagyobb részvényesévé válik, így az alapítványi struktúrák felszámolása után a társaság részvényesi szerkezete érdemben átalakul.
Korábbi cikkünkben a 16, felsőoktatási tevékenységet nem végző közérdekű vagyonkezelő alapítvány augusztus 31-ével lezárt felszámolásáról írtunk, amelynek nyomán legalább 1 284 milliárd forintnyi közvagyon került vissza közvetlen állami ellenőrzés alá. Bemutattuk azt is, hogy a lépés az uniós helyreállítási forrásokhoz (RRF) való hozzáféréshez szükséges reformfeltételek teljesítéséhez kapcsolódik, és hogy a kormány egy új vagyonvisszaszerzési és vagyonvédelmi hivatal felállítására is forrásokat csoportosított át.
Legfrissebb MOEX hírek
- Forex
- Crypto