Magyarország innovációs támogatási rendszere hatékonysági problémákkal küzd

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Innovációs támogatások hatékonysága

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Alena Volkova

10.09.2026

Magyarország innovációs támogatási rendszere hatékonysági problémákkal küzd — Támogatási rendszer gondok

A magyar innovációs politika eredményességét több szakértő is megkérdőjelezi annak ellenére, hogy jelentős források áramlanak fejlesztésekre és vállalati programokra. A vita középpontjában az áll, hogy a támogatások gyakran nem a vállalati problémákhoz igazodnak, miközben az együttműködés, a bizalom és a kiszámítható gazdasági környezet továbbra is hiányosságokat mutat.

Kiemelések

A magyar innovációs támogatási rendszer hatékonysági problémákkal küzd, a vállalatok kiszámítható szabályozás és gazdasági stabilitás hiányára panaszkodnak.
A szakértők szerint a kkv-knak szóló hosszú távra rögzített termékalapú pályázati rendszerek elavulnak a gyors technológiai és piaci változások miatt.
Magyarország innovációs teljesítménye erősen Budapest-központú, vidéki térségek jelentősen lemaradtak, a bizalomhiány akadályozza a fenntartható ökoszisztémák kialakulását.

Állami szerepvállalás és támogatási modell vitája

Amint arról a Portfolio beszámolt, a témáról megszólaló szakértők szerint az állam szerepe az innováció ösztönzésében továbbra is fontos, de a jelenlegi magyar gyakorlat hatékonysága több ponton is kérdéseket vet fel. Hankó Gergely, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezetője úgy látja, a vállalatok nem mindig kapják meg a kiszámítható szabályozáshoz és a gazdasági volatilitás kezeléséhez szükséges támogatást.

Jánoskuti Levente, a McKinsey budapesti irodájának vezetője szerint az állam feladata nem feltétlenül az, hogy egyes vállalatokat előre kijelölt nyertesekként támogasson. Inkább stratégiai iparágak és technológiai területek köré kell olyan ökoszisztémát építeni, amely befektetőket, innovátorokat és vállalatokat vonz, miközben a kiválasztás versenyre és transzparens mechanizmusokra épül.

A megszólalók több nemzetközi példát is felhoznak. Jánoskuti Szingapúrt emeli ki, ahol a kkv-k AI-használatát előszűrt, hasznos eszközökkel és részben finanszírozott tesztidőszakkal segítik, míg Észtországot a digitális államigazgatás összekapcsolt adatbázisai miatt tartja követendő mintának. Gódi Attila, a Terrán Kft. ügyvezető igazgatója ezzel összhangban azt hangsúlyozza, hogy a hosszú évekre rögzített, konkrét termékeket finanszírozó pályázati rendszerek könnyen elavulhatnak a technológiai és piaci változások miatt.

Kkv-versenyképesség, AI és területi egyenlőtlenségek

Csath Magdolna egyetemi tanár szerint nem biztos, hogy egy kisebb erőforrásokkal rendelkező országnak kizárólag néhány kiemelt ágazatra kell összpontosítania. Szerinte az általános innovációs színvonal emelése, beleértve a folyamat-, menedzsment- és humánerőforrás-innovációt, közvetlenebbül javíthatja a vállalati termelékenységet.

Csath arra is felhívja a figyelmet, hogy Magyarország innovációs teljesítménye erősen Budapest-központú, miközben a vidéki térségek jóval gyengébben teljesítenek, és a fővároson kívül főként az egyetemi városokban érzékelhető erősebb aktivitás. A bizalomhiány szintén gátolja a tartós innovációs ökoszisztémák kialakulását, mert a kisebb cégek sokszor attól tartanak, hogy ötleteiket nagyobb partnerek sajátjukként hasznosítják.

Jánoskuti szerint a mesterséges intelligencia azért különösen fontos, mert iparágakon átívelően javíthatja a pénzügyi, számviteli, HR- és más back office folyamatok hatékonyságát, egyes területeken, például a gyógyszerkutatásban pedig magát az innovációs ciklust is átalakíthatja. A szakértők összegzése szerint a támogatási rendszerek akkor lehetnek eredményesebbek, ha konkrét vállalati problémákra reagálnak, ösztönzik a cégek saját kockázatvállalását, és olyan gazdasági környezetet teremtenek, ahol a teljesítmény és az innováció önmagában is megtérül.

Korábbi cikkünkben a magyar versenyképesség tartós javításának feltételeit vettük sorra, külön kiemelve a termelékenységi és innovációs lemaradás mérséklésének szükségességét. Bemutattuk, hogy a kiszámítható gazdaságpolitika és az egyenlő piaci feltételeket biztosító intézményi környezet alapvetően befolyásolja a beruházási döntéseket és a fenntartható növekedést, miközben az uniós források megszerzése is fontos elemként jelent meg.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?