Észak-Macedónia magyar Eximbank-hitele körül politikai és pénzügyi kockázatok merülnek fel

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi intézmények
Eximbank-hitel kockázatok Észak-Macedóniában

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Oksana Koneva

30.10.2026

Észak-Macedónia magyar Eximbank-hitele körül politikai és pénzügyi kockázatok merülnek fel — Magyar hitel viták Észak-Macedóniában

Az északmacedón parlamentben ismét napirendre került a Magyarországtól kapott 1 milliárd eurós hitel ügye, miközben az ellenzék a konstrukció eredetét és felhasználását is vitatja. A vita a szerbiai banki pénzmozgásokról szóló állításokkal és a magyarországi vizsgálattal együtt szélesebb pénzügyi és politikai következményeket vet fel.

Kiemelések

Észak-Macedónia 2024-ben két 500 millió eurós, 15 évre szóló, 3,25 százalékos fix kamatozású hitelszerződést kötött a magyar Eximbankkal.
A magyar Eximbank-hitel eredete és 100 millió eurós jutaléka körül felmerülő kínai forrásgyanú, valamint magyarországi büntetőeljárás politikai és pénzügyi kockázatokat növel.
A bitolai Stopanska Banka részvényeinek több mint 88 százalékát megszerző szerbiai Alta Bank külföldi átutalásai, illetve a hitelfolyósítás 10-48 napos csúszásai további piac- és adminisztratív kockázatokat jeleznek.

Parlamenti vita a hitel eredetéről és feltételeiről

A Portfolio szerint a Telma televízió tudósítása szerint Venko Filipcse, a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség, SDSM elnöke a parlamentben bírálta Hrisztijan Mickoszki miniszterelnök kapcsolatait Orbán Viktor volt magyar miniszterelnökkel és Aleksandar Vucic volt szerb köztársasági elnökkel, valamint a magyar hitel körüli kérdések kezelését.

Filipcse azt állította, hogy a kormányfő propaganda- és lejárató kampányokat folytat politikai ellenfelei ellen, miközben nem válaszol az ellenzék kérdéseire. Az ellenzéki politikus kifogásolta a Magyarországtól kapott 1 milliárd eurós hitel körülményeit is. Észak-Macedónia 2024-ben két, egyenként 500 millió eurós hitelszerződést kötött a magyar Eximbankkal, 15 éves futamidővel és 3,25 százalékos rögzített kamattal.

Az SDSM elnöke szerint felmerül a gyanú, hogy a magyar Eximbank által folyósított kölcsön mögött valójában kínai források állnak, és a hitelhez kapcsolódó jutalék elérhette a 100 millió eurót. A kínai eredet lehetőségéről már 2024 szeptemberében beszámolt a VSquare oknyomozó portál több diplomáciai forrásra hivatkozva. Filipcse azt is mondta, hogy néhány nappal korábban dokumentumokat látott az állítólagos pénzmozgásokról, és magyarázatot követelt Mickoszkitól.

A hitel ügyében Magyarországon büntetőeljárás indult. A magyar hatóságok az Eximbank négy korábbi ügyletét vizsgálják hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanújával, köztük az Észak-Macedóniának nyújtott kölcsönt is, Filipcse szerint pedig a vizsgálatnak a pénz felhasználására is ki kell terjednie.

Banki kitettségek és a gazdasági hatás kérdése

Az ellenzéki pártelnök a szerbiai Alta Bank szerepére is rákérdezett. Ivan Ninic szerb ügyvéd október 27-én egy állítólagos banki belső bejelentésre hivatkozva azt közölte, hogy egy belgrádi pénzintézet a szerbiai parlamenti választás másnapjától jelentős összegeket kezdett külföldre, egyebek mellett Moszkvába és Szkopjéba utalni.

A Serbian Times névtelen banki forrásokra hivatkozva az Aleksandar Vucic köreihez köthető Alta Bankot nevezte meg érintettként. A pénzintézet 2025-ben megszerezte a bitolai Stopanska Banka részvényeinek több mint 88 százalékát, így jelentős érdekeltséggel rendelkezik az északmacedóniai bankszektorban. A szerb ügyvéd rendkívüli ellenőrzést kért a Szerb Nemzeti Banktól, mert az állítások szerint a pénzmozgások állami vállalatok és közintézmények betéteit is veszélyeztethetik, a jegybank azonban a konkrét átutalásokat nem erősítette meg.

Mickoszki hazugságnak és politikai konstrukciónak nevezte azokat az állításokat, amelyek a szerbiai politikai fejleményeket vele és kormányával kapcsolják össze, írta a Nova Makedonija internetes oldalán. A miniszterelnök szerint az ország jó pénzügyi feltételekkel vett fel hitelt Magyarországtól, és az összeget megfelelően használták fel.

Ennek alátámasztására az északmacedón számvevőszék jelentésére hivatkozott, amely a hazai vállalatok beruházásait támogató, 250 millió eurós hitelkeret kezelését vizsgálta. A testület szerint a fejlesztési bank tevékenysége minden lényeges szempontból megfelelt a vonatkozó jogszabályoknak és szerződéseknek, ugyanakkor a jelentés folyósítási késedelmeket is rögzített, mert a pénzügyminisztérium 2025 májusától egyes részleteket 10-48 munkanapos késéssel utalt át a fejlesztési banknak. Ez a megállapítás arra utal, hogy a források adminisztratív kezelése önmagában is kockázatot jelenthet az érintett fejlesztések ütemezésére és a vállalati beruházások finanszírozására.

Korábbi cikkünkben a Magyar Bankszövetség kormányzattal folytatott egyeztetéseiről írtunk, kiemelve, hogy a szektor a javuló párbeszéd mellett kézzelfogható döntéseket vár a szabályozási és adózási terhek csökkentésére. A bankszövetség különösen a kamatstop kivezetését, az extraprofitadó és a bankadó kiszámítható mérséklését, valamint a támogatott hitelprogramok átláthatóbb, hosszabb távú menetrendjét sürgette.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?