Pavlo Kot

Magyarország megyékre átnevezése több száz jogszabály módosítását és költségvetési terhet hoz

Magyarország megyékre átnevezése több száz jogszabály módosítását és költségvetési terhet hoz
Megyék átnevezése költségekkel

A magyar közigazgatásban a vármegyék megyékre történő visszanevezése jóval szélesebb jogalkotási munkát indít el, mint amit egy egyszerű terminológiai változás sugallna. A pénteki összesítés szerint már legalább 360 jogszabály módosult vagy áll módosítás előkészítése alatt, miközben a kormány előzetes hatásvizsgálata 577 millió forintos költségvetési költséggel számol.

Kiemelések

  • A megyék átnevezése 178 törvénymódosítást és legalább 180 további rendelet átírását érinti, lefedve szinte minden szakpolitikai területet.
  • Az átnevezés költségvetési hatása 577 millió forint, a korábbi vármegye elnevezés átmenetileg tovább használható felelős gazdálkodás mellett.
  • A 2024-es jogszabály-módosítások jelentős nyilvános egyeztetést és adminisztrációs terhet hoznak, szemben a 2022-es átnevezéssel.

A jogszabályi átvezetés széles körű feladatot jelent

Amint arról a Portfolio.hu beszámolt, a parlamenti döntés nyomán egy 178 alcímből álló törvénymódosító csomag vezeti át a névváltozást, és legalább 180 további rendelet átírását is előkészítették. Az érintett szabályok az egészségügytől az oktatáson és a mezőgazdaságon át az uniós támogatások felhasználásáig szinte minden fontosabb szakpolitikai területet lefednek.

A legtöbb módosítás nem tartalmi fordulatot jelent, hanem a korábbi elnevezések technikai cseréjét az új terminológiára. A teljes szám ugyanakkor még tovább emelkedhet, mert a magyar közigazgatási rendszerben további átvezetésekre is szükség lehet.

A Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium október 12-én önmagában 62 jogszabály módosítását készítette elő és küldte társadalmi egyeztetésre. Pénteken az Agrár- és Élelmiszergazdaságért felelős Minisztérium újabb 17 módosítást bocsátott egyeztetésre, miközben az oktatási tárcának is több szabály átírásáról kell gondoskodnia.

Költségek és közigazgatási következmények

A visszanevezést Magyar Péter miniszterelnök július elején jelentette be, a kormány július 6-án indította el a társadalmi egyeztetést, majd az Országgyűlés július 13-án fogadta el a 17. alaptörvény-módosítást, amely ezt a pontot is tartalmazta. A részletes törvénymódosításokat szeptember 8-án fogadták el, a jogszabályt szeptember 11-én hirdették ki, az átnevezés pedig október 1-jén lépett hatályba.

A kabinet azzal indokolta a döntést, hogy a 2023-ban bevezetett vármegye és főispán elnevezések helyett korszerűbb, közérthetőbb közigazgatási terminológiára van szükség. Az előzetes hatásvizsgálat szerint a névcsere 577 millió forintba kerül a költségvetésnek, miközben a korábbi vármegye elnevezés átmenetileg tovább használható addig, amíg annak lecserélése a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósul.

A mostani jogalkotási hullám azért is feltűnő, mert az Orbán-kormány 2022 júliusi döntése, amikor a megyéket vármegyékre nevezték át, nem járt hasonlóan látható nyilvános módosítási dömpinggel. Ennek egyik oka az volt, hogy akkor a változtatásokról nem folyt nyilvános konzultáció, részben az orosz-ukrán háború miatt bevezetett veszélyhelyzeti jogrend mellett.

Korábbi cikkünkben a Magyarországhoz kötődő uniós jogállamisági folyamat és a források körüli egyeztetések állásáról írtunk, amelyben a tagállamok a már megtett reformlépések mellett további intézkedéseket is sürgettek. Bemutattuk azt is, hogy a többéves uniós költségvetés vitája miatt az év vége előtt kompromisszumkényszer alakulhat ki, miközben a magyar reformokhoz kötött pénzek felszabadítása több csatornán – például kohéziós források, illetve az Erasmus+ és a Horizont Európa – is érdemi következményekkel járhat.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.