A Raiffeisen Bank erősebb forintot és gyorsuló növekedést vár a magyar gazdaságban

Traders Union
Minden hír
Gazdasági adatok
Raiffeisen: erősebb forint, gyorsuló növekedés

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Olga Shendetskaya

19.10.2026

A Raiffeisen Bank erősebb forintot és gyorsuló növekedést vár a magyar gazdaságban — Erősebb forint, gyors növekedés

Magyarország gazdasági kilátásai a következő két évben érdemben javulhatnak, miközben a növekedés gyorsul, az infláció alacsony marad, és az euró árfolyama 2028 végére 350 forintra csökkenhet. A kedvezőbb pálya ugyanakkor nagyrészt attól függ, hogy a kormány képes-e mérsékelni a költségvetési hiányt és újraindítani a beruházásokat.

Kiemelések

A Raiffeisen Bank szerint a magyar GDP 2026-ban 1,8%, 2027-ben 2,4%, 2028-ban 3,1%-kal nőhet, miközben a fogyasztás bővülése lassul.
A költségvetési hiány 2026-ban a GDP 7,3%-ára nőhet, majd jelentős konszolidációval 2027-ben 4,7%-ra, 2028-ban 4,1%-ra csökkenhet.
A Raiffeisen előrejelzése alapján az euró árfolyama 2026 végén 360, 2028 decemberében 350 forint lehet, míg a beruházások 2027-től növekednek.

Növekedési pálya és árfolyamkilátások

Ahogy azt a Daily News Hungary a Raiffeisen Bankra hivatkozva jelzi, a Raiffeisen Bank legfrissebb, Remények és kihívások című gazdasági előrejelzése szerint a magyar GDP 2026-ban 1,8%-kal nő, majd 2027-ben 2,4%-ra, 2028-ban pedig 3,1%-ra gyorsul. Zoltán Török, a bank vezető elemzője szerint jelenleg a háztartási fogyasztás és az ipari termelés bővülése támogatja a gazdasági aktivitást.

A bank várakozása szerint az ipari termelés erősebb lendületet kaphat, ahogy helyreáll a kereslet Magyarország fő exportpiacain, és az elmúlt években megnyílt autó- és akkumulátorgyárak fokozatosan felfuttatják termelésüket. Ezzel szemben a háztartási fogyasztás növekedési üteme lassulhat, 2026-ban 4,6%, 2027-ben 3,5%, 2028-ban pedig 2,8% lehet, ahogy a béremelkedés mérséklődik.

Az infláció lassulása az egyik legfontosabb fejlemény 2026-ban: a fogyasztói árak júliusban éves alapon 1,2%-kal, szeptemberben 1,6%-kal emelkedtek. A Raiffeisen átlagosan 1,8%-os inflációval számol 2026-ra, amely 2027-ben 3%-ra nőhet, majd 2028-ban 2,6%-ra mérséklődhet. A Magyar Nemzeti Bank 2028. január 1-jétől 3%-ról 2,5%-ra csökkenti inflációs célját, összhangban azzal a törekvéssel, hogy Magyarország 2030-ra teljesítse az euróbevezetés maastrichti feltételeit.

A bank szerint a bruttó bérek 2026-ban 7,5%-kal nőnek, majd 2027-ben és 2028-ban egyaránt körülbelül 5%-os éves emelkedés következik. Ha a hiánycsökkentés a várakozásoknak megfelelően halad, a jegybank fokozatos kamatcsökkentésre is lehetőséget kaphat, ami enyhítheti a háztartások és a vállalatok hitelköltségeit. A Raiffeisen előrejelzése alapján az euró árfolyama 2026 végén 360 forint lehet, majd 2028 decemberére 350 forintra süllyedhet.

Költségvetési kockázatok és beruházási fordulat

A pozitívabb növekedési kép ellenére az államháztartás marad a magyar gazdaság legnagyobb makrogazdasági sérülékenysége. A költségvetési hiány 2026 első felében elérte a GDP 6,2%-át az egy évvel korábbi 2,9% után, a Raiffeisen pedig az egész évre 7,3%-os hiányt vár.

Az előrejelzés szerint a deficit 2027-ben 4,7%-ra, 2028-ban 4,1%-ra csökkenhet, de ehhez jelentős fiskális konszolidációra van szükség. A kormány készülő 2027-es költségvetése ezért kulcsfontosságú jelzés lesz arra nézve, mennyire hiteles a hiánycsökkentési pálya.

A beruházások közben továbbra is a gazdaság gyenge pontját jelentik, a bank 2026-ra 3,3%-os visszaesést vár ebben a szegmensben. Fordulat 2027-től jöhet, részben az európai uniós forrásoknak köszönhetően, így a Raiffeisen 2027-re 3,9%-os, 2028-ra pedig 7,3%-os beruházásnövekedést valószínűsít. Ez a váltás meghatározó lehet a középtávú növekedési kilátások és a forint árfolyamának alakulása szempontjából.

Korábbi cikkünkben Magyarország eurócsatlakozásának feltételeit és a bevezetés várható előnyeit-hátrányait vettük végig, külön kitérve a vállalatok devizakockázatának mérséklődésére és a finanszírozási oldal lehetséges nyereségeire. Arra is rámutattunk, hogy az átállás nem pusztán a maastrichti kritériumok kipipálásáról szól: tartósan alacsony infláció, helyreállított költségvetési egyensúly, valamint javuló termelékenység és versenyképesség is szükséges, miközben a monetáris önállóság feladásának kockázatait is mérlegelni kell.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?