Magyarország csökkenti a KEHOP Plusz uniós keretét, több beruházás az RRF-be kerül

Traders Union
Minden hír
Gazdasági adatok
KEHOP uniós források csökkenése

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Olga Shendetskaya

01.11.2026

Magyarország csökkenti a KEHOP Plusz uniós keretét, több beruházás az RRF-be kerül — KEHOP források átszervezése

A magyar kormány csökkenti a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz, KEHOP Plusz teljes uniós keretét, miközben több beruházás finanszírozását az uniós helyreállítási alapba tereli át. A változás szűkíti az egyik legfontosabb hazai pályázati alap forrásait, ugyanakkor más programoknál új kiírások számára teremthet mozgásteret.

Kiemelések

Magyarország a KEHOP Plusz uniós keretét 3,32 milliárd euróról 2,96 milliárd euróra csökkenti a források átrendezése miatt.
A kormány mintegy 300 milliárd forint értékben közlekedési, oktatási, egészségügyi és digitalizációs projekteket csoportosít át az RRF uniós helyreállítási alapba.
A megújuló energiagazdaság prioritás KEHOP Plusz forrása több mint 512 millió euróval csökken, ami más operatív programoknál új pályázatok előtt nyithat teret.

Forrásátrendezés és programhatárok

Az Portfolio beszámolója szerint a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a KEHOP Plusz teljes uniós kerete 363 millió euróval, 3,32 milliárd euróról 2,96 milliárd euróra csökken.

A források átrendezése mellett a kormány több, korábban más finanszírozási csatornából fedezett beruházást is az uniós helyreállítási alap, RRF terhére sorol át. A nyáron módosított magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv részletesen bemutatja az operatív programok és az RRF közötti lehatárolást, és név szerint említi a Kvassay szivattyútelep beruházását is.

A dokumentum szerint a projekt második üteme kerül át, amely a Duna-parti szívómű, négy propelleres szivattyú mechanikai és elektromos berendezései, a nagyfeszültségű energiaellátás, valamint a vezérlőrendszer megépítését és üzembe helyezését foglalja magában. A helyreállítási terv két módszert különböztet meg, az áttérést és a technikai átforgatást, amelyek célja, hogy a projektek illeszkedjenek az RRF céljaihoz, támogassák a vállalt mérföldkövek teljesítését, és ne okozzanak kettős finanszírozást.

Hatás a közlekedési és energetikai beruházásokra

A finanszírozási váltás nemcsak a KEHOP Pluszt érinti, hanem több közlekedésfejlesztési projektet is. A kormány július 31-i tájékoztatása szerint összesen mintegy 300 milliárd forint értékben csoportosít át projekteket hazai vagy más uniós finanszírozásból az RRF-be, köztük a Békéscsaba–Lőkösháza vasútvonal fejlesztését, a Debrecen–Balmazújváros közötti elővárosi vasúti kapacitásbővítést, valamint 45 CAF villamos és 48 trolibusz beszerzését.

Ugyanakkor nem minden munkarész kerül át automatikusan az új finanszírozási csatornába. A Békéscsaba–Lőkösháza vasútvonal esetében az ETCS L2 vonatbefolyásoló rendszer kiépítését továbbra is az IKOP Plusz ERFA-forrásából finanszírozzák, mert az a meghatározott, 2026. augusztus 31-i határidőig nem készül el.

A kormány augusztus 8-i tájékoztatása szerint az RRF terhére 54 milliárd forintnyi már megvalósult oktatási fejlesztést is el lehet számolni, emellett több mint 125 milliárd forintnyi, korábban a magyar költségvetésből fedezett egészségügyi beruházás és digitalizációs fejlesztés költsége is uniós forrásba kerül. A KEHOP Plusz keretcsökkentésén belül a megújuló energiagazdaság prioritás forrása több mint 512 millió euróval csökken, de a rendelkezésre álló dokumentumok önmagukban nem igazolják, hogy a teljes energetikai visszavágást kizárólag az RRF-be átsorolt projektek okozzák. A lépés ugyanakkor más operatív programoknál új pályázati lehetőségek előtt nyithat teret, ezek megjelenésére azonban egyelőre még várni kell.

Korábbi cikkünkben a Magyar Fejlesztési Bank átalakulásáról és az uniós források hazai kihelyezésében betöltött szerepéről írtunk. Bemutattuk, hogy a Helyreállítási Alapból felszabaduló pénzek és a futó kohéziós programok pénzügyi eszközei az MFB-n keresztül juthatnak el a vállalkozásokhoz és fejlesztésekhez, amit a bank tőkeemelése és új programok indítása is támogat.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?