Magyar kormány költségvetési és vagyon-visszaszerzési lépései formálják a 2027-es gazdasági pályát

Traders Union
Minden hír
Szabályozó hatóságok
Kormány 2027-es gazdasági lépései

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Andrey Mastykin

21.10.2026

Magyar kormány költségvetési és vagyon-visszaszerzési lépései formálják a 2027-es gazdasági pályát — 2027-es gazdasági irányváltás

A magyar kormány egyszerre helyezi a korrupciós ügyek feltárását és a 2027-es költségvetési kiigazítást gazdaságpolitikája középpontjába. A program adóemeléseket, kiadáscsökkentést és új vagyonvédelmi intézkedéseket tartalmaz, miközben az Európai Unió 16,4 milliárd eurónyi támogatás felszabadítását jelenti be.

Kiemelések

A magyar kormány a 2027-es GDP-arányos költségvetési hiányt 4,9 százalékról 2,8 százalékra kívánja csökkenteni 1 465 milliárd forintos kiadáscsökkentéssel és 665 milliárd forintos nettó adóbevétel-emeléssel.
A vállalati adóterhelés növekedésével a nagyvállalatok effektív adókulcsa 6-7 százalékról várhatóan 11 százalékra nő, miközben a TAO-támogatásokat kivezetik és bevezetik az 1 milliárd forint feletti vagyonadót.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal új jogosítványokat kap, a Központi Nyomozó Főügyészség MNB-ügye miatt nagyszabású bűnügyi akciót indít, erősítve a kormány elszámoltatási programját.

Költségvetési terv és intézményi szigorítás

Ahogy azt a Portfolio az AP-ra hivatkozva írja, az AP-nak adott interjú és a kedden ismertetett kormányzati bejelentések szerint Magyar Péter a korrupciós ügyek feltárását, az eltűnt közvagyon visszaszerzését és a jogállamiság helyreállítását nevezi kabinetje kiemelt feladatának, miközben a 2027-es költségvetés 4,9 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol, amelyet a ciklus végére 2,8 százalékra csökkentene a kormány.

A költségvetési pályát 1 465 milliárd forintos kiadáscsökkentés és 665 milliárd forintos nettó adóbevétel-emelkedés támasztja alá. Az adóintézkedések összesen 929 milliárd forint többletbevételt hozhatnak, ebből 264 milliárdot lakossági adócsökkentésre fordítana a kabinet.

A legnagyobb bevételi tételek között szerepel a TAO-támogatások megszüntetése, az innovációs járulék emelése és az 1 milliárd forint feletti vagyonra kivetett vagyonadó. Kármán András tájékoztatása szerint a minisztériumok működési kiadásait 10, a felhalmozási kiadásokat 20 százalékkal vágják vissza, miközben a kormányzati kiadások GDP-arányos szintje 51,2 százalékról 47,3 százalékra csökken.

A pénzügyi szektorban a bankok extraprofitadója változatlan marad, ugyanakkor a biztosítói különadóhoz és a pénzügyi tranzakciós illetékhez hozzányúl a kormány. Az MNB 5,5 százalékon hagyja az alapkamatot, és közlése szerint az infláció a cél alatt marad, miközben a növekedést az aszály fogja vissza.

Piaci és társadalmi hatások Magyarországon

A csomag a vállalati adóterhelést is emeli, a nagyvállalatok effektív adókulcsa a jelenlegi 6-7 százalékról várhatóan 11 százalékra nő. Ez növeli a költségvetési mozgásteret, de egyes ágazati szereplők, köztük a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség, a vagyonadó hatásai miatt a kisebb üzletek helyzetét féltik.

A lakossági intézkedések között határozatlan időre meghosszabbítják az új lakások 5 százalékos áfáját, az új Wekerle lakástakarékba belépők pedig tíz év alatt akár 1,8 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kaphatnak. A rezsicsökkentés fenntartására 1 165 milliárd forint jut, ami nagyjából harmadával több az ideinél, miközben az anyák szja-mentességét nem terjesztik ki tovább, a 40 év alatti kétgyerekes anyák esetében viszont megmarad a kedvezmény, és a családi pótlékot megduplázzák.

A jogérvényesítés oldalán a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal újabb jogosítványokat kap, és mostantól körözést rendelhet el, valamint elfogatóparancsot adhat ki. Ezzel párhuzamosan a Központi Nyomozó Főügyészség nagyszabású bűnügyi akciót tart az úgynevezett MNB-üggyel összefüggésben, ami tovább erősíti a kormány elszámoltatási programjának gazdasági és intézményi súlyát.

Korábbi cikkünkben Magyar Péter Partizán-interjújának fő témáit foglaltuk össze, különös tekintettel a 2027-es költségvetési terv irányaira és az új, illetve módosuló adók körére. Írtunk arról is, hogy a beszélgetésben az euróbevezetés, valamint az elszámoltatási eljárások és a korrupciógyanús ügyek helyzete is napirendre kerülhet, ami érdemben befolyásolhatja a gazdaságpolitikai fókuszt.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?