A kormány átszervezné a katasztrófavédelmet és módosítaná a rendőrség működési szabályait

A kormány átszervezné a katasztrófavédelmet és módosítaná a rendőrség működési szabályait
Katasztrófavédelem átalakul

A kormány több belügyi területen készít elő szabályváltozásokat, amelyek a katasztrófavédelem szervezeti rendszerétől a rendőrségi adatkezelésig és az önkormányzatokkal való kapcsolatig terjednek. A tervezet szerint 2027 elejétől új parancsnoki struktúra lépne életbe, miközben az átszervezés 2027 és 2030 között összesen 866,4 millió forintos költségvetési hatással járna.

Kiemelések

  • A Belügyminisztérium 2027. január 1-jétől az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyett Országos Tűzoltó és Polgári Védelmi Parancsnokság létrehozását tervezi, megszüntetve a katasztrófavédelmi kirendeltségeket.
  • A javaslat bővítené a polgári védelem feladatait digitális tájékoztatással és civil szervezetek bevonásával, valamint erősítené az önkéntes tűzoltóságok önálló működését.
  • A tervezet módosítaná a rendőrségi adatkezelést, 180 napig tárolná az uniós utazók átlépési adatait, és a Nemzeti Védelmi Szolgálat hatáskörét kiterjesztené a NAV-ra.

Új parancsnoki rendszer és szélesebb polgári védelmi szerep

A Portfolio beszámolója szerint a Belügyminisztérium a 2012-es központosítás tapasztalataiból kiindulva alakítaná át a jelenlegi katasztrófavédelmi modellt. A tárca értékelése alapján az egységes állami irányítás javította az országos összehangolást, ugyanakkor a polgári védelem veszített önállóságából, és a rendszer túlságosan a már bekövetkezett események kezelésére épül.

A javaslat ezért nagyobb hangsúlyt adna a lakosság felkészítésének, az önmentési minimumkövetelmények meghatározásának és az önkéntes mentőszervezetek bevonásának. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyén 2027. január 1-jétől az Országos Tűzoltó és Polgári Védelmi Parancsnokság működne, a fővárosi és vármegyei igazgatóságok pedig szintén parancsnokságokká alakulnának.

Április 1-jével megszűnnének a katasztrófavédelmi kirendeltségek, helyi szinten pedig a hivatásos tűzoltóparancsnokságok és az alájuk tartozó őrsök maradnának. A polgári védelem feladatai között külön megjelenne a digitális tájékoztatás és riasztás, valamint a civil szervezetek és vállalkozások bevonása, miközben a jóváhagyást kapó önkéntes tűzoltóságok megállapodás alapján önállóan is végezhetnének tűzoltást és műszaki mentést a vállalt területen.

Rendőrségi adatkezelés, határfeladatok és munkajogi módosítások

A csomag a rendőrség és az önkormányzatok kapcsolatát is átalakítaná, mert a kötelező éves beszámoló helyébe a képviselő-testület kérésére adott éves tájékoztatás lépne. Így a rendőrkapitány vagy kijelölt helyettese csak akkor ismertetné a helyi közbiztonság helyzetét és a megtett intézkedéseket, ha ezt az önkormányzati testület kezdeményezi.

A rendőrségi ügyeleti munkában a HELIOSZ rendszer egyszerre kereshetne több nyilvántartásban, és a tervezet felhatalmazást adna a rendészeti és bűnüldözési adatállományok ügyhöz kötött összekapcsolására. Az így megismert adatokat 30 napig kezelhetnék, és kizárólag az adott esettel összefüggő rendőrségi eljárásban használhatnák fel.

A határátlépésnél külön szabály alapján 180 napig kezelnék az uniós szabad mozgás jogával rendelkező utazók egyes adatait, köztük a nevüket, úti okmányuk számát, az átkelés pontos idejét és helyét, valamint a használt jármű rendszámát. Emellett bővülne a határvadászok által végrehajtható intézkedések köre, és kormánydöntés alapján a honvédség meghatározott időre részt vehetne a rendőrség egyes létesítménybiztosítási feladataiban.

A javaslat a Nemzeti Védelmi Szolgálat hatáskörét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományára is kiterjesztené, az egészségügyben pedig a közfinanszírozott ellátáshoz kapcsolódó kötelezettségek alapján határozná meg az ellenőrizhető dolgozók körét. A nemzetbiztonsági ellenőrzéseknél megszűnnének a szervezetenkénti keretszámok, míg több belügyi foglalkoztatotti körben nőne az alapszabadság és a betegszabadság idejére járó díjazás is, a rendvédelmi igazgatási alkalmazottaknál pedig márciustól a munkával összefüggő egyes szabálysértéseket fegyelmi eljárásban bírálná el a munkáltató.

Korábbi cikkünkben az önkormányzati finanszírozás körüli feszültségekről és a kormány–önkormányzati egyeztetés fő pontjairól írtunk, miután a bevételek gyengülése és a működési kiadások emelkedése több településnél likviditási nyomást okoz. Bemutattuk, hogy a kormány reálértéken növekvő támogatást jelzett a következő évi költségvetésben, miközben az önkormányzati szövetségek a szolidaritási hozzájárulás csökkentését, magasabb normatív támogatást és kiegészítő forrásokat kértek.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.