Az EKB ülésének beszámolója magasabb euróövezeti inflációra és kamatvárakozásokra utal
Az energiaárak és az inflációs várakozások továbbra is az euróövezeti monetáris politikai kilátásokat alakító fő tényezők az Európai Központi Bank 2026. szeptemberi tanácskozása előtt. A beszámoló szerint a piacok további kamatemelést áraztak be, mivel a magasabb olaj-, gáz- és élelmiszerköltségek 2027-ig magasan tartják az inflációs nyomást.
Kiemelések
- Az EKB Kormányzótanácsának 2026. szeptemberi ülése rámutatott, hogy az elszálló energiaárak és az USA–Irán közötti kiújuló feszültségek megemelték az euróövezeti inflációra és a monetáris politikai kamatokra vonatkozó várakozásokat.
- A piacok teljes mértékben beárazták a szeptemberi kamatemelést: az EKB végső kamatszintjére vonatkozó várakozások meghaladták a 3%-ot, és 2027 végéig immár 84 bázispontnyi emelést várnak.
- Az EKB szakértői előrejelzései az euróövezeti teljes infláció átlagát 2026-ra 3,0%-ra, 2027-re 2,5%-ra emelték, a geopolitikai konfliktusokból eredő tartós energiaárnyomásra hivatkozva.
Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.
A szeptemberi ülés monetáris politikai jelzései
Az Európai Központi Bank beszámolója szerint a 2026. szeptember 9–10-i Kormányzótanácsi ülésen a döntéshozók az energiapiac által újra felerősített inflációs sokkot, a szigorúbb pénzügyi kondíciókat és a jövőbeli kamatokkal kapcsolatos piaci várakozások emelkedését értékelték.Isabel Schnabel igazgatósági tag szerint az euróövezeti pénzügyi piacokat a júliusi monetáris politikai ülés óta továbbra is az energiaárak alakulása mozgatta, miközben a figyelem a hosszú távú hozamok globális emelkedése felé is fordult. A tartósan magas energiaárak, amelyeket az élelmiszerinfláció miatti aggodalmak is erősítettek, felfelé tolták az inflációra és a monetáris politikai kamatokra vonatkozó piaci várakozásokat, miközben az USA és Irán közötti kiújuló konfliktusok megemelték az olaj- és finomított termékek árait, az európai gázárak pedig 2023 eleje óta a legmagasabb szintjükre emelkedtek.
A piacok teljes mértékben beárazták a szeptemberi ülésen várható kamatemelést, miközben az EKB végső kamatszintjére vonatkozó várakozások a jelenlegi emelési ciklusban először 3% fölé emelkedtek. A beszámoló szerint a piacok 2027 végéig összesen 84 bázispontnyi emelést áraztak be, szemben a júliusi üléskor várt 64 bázisponttal, noha a Monetáris Elemzők Felmérésének válaszadói mérsékeltebb szigorítási pályára számítottak.
Az euróövezeti hosszú távú hozamok is emelkedtek az amerikai piaccal párhuzamosan, bár az EKB beszámolója szerint továbbra is a belföldi tényezők – köztük az erősebb makrogazdasági környezet és a monetáris politikai várakozások újraértékelése – voltak a fő mozgatórugók. Az államkötvénypiacok rendezettek maradtak, a hozamfelárak összességében stabilak voltak, miközben az euróövezeti részvénypiacok tovább emelkedtek a kedvező gazdasági adatok, a vállalati eredményvárakozások és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos folyamatos optimizmus hatására.
Az inflációs kilátások továbbra is nyomást gyakorolnak az euróövezeti monetáris politikára
Philip Lane vezető közgazdász szerint a közel-keleti konfliktushoz kapcsolódó energiasokk hat hónappal később is tartós inflációs nyomást okozott. Az olaj ára hordónként 97 dollár volt, ami 3%-os emelkedés a júliusi ülés óta, míg a gáz ára megawattóránként 73 euróra emelkedett, 17%-kal az akkori szint fölé, a dízel-finomítói árrések pedig jóval a háború előtti szintek felett maradtak.Az Eurostat gyorsbecslése szerint az euróövezeti teljes infláció, amelyet a harmonizált fogyasztói árindex mér, augusztusban a júliusi 2,9%-ról 3,3%-ra emelkedett. Az energiainfláció 10,3%-ról 14,3%-ra nőtt, míg az élelmiszerinfláció változatlanul 1,2% maradt. A beszámoló szerint a közvetett hatások továbbra is korlátozottak voltak, és nem mutatkoztak érdemi jelei a másodkörös hatásoknak, mivel az egy alkalmazottra jutó kompenzáció és a kollektív bérmegállapodások szerinti bérnövekedés is lassult a második negyedévben.
Az EKB szeptemberi szakértői előrejelzései szerint a teljes infláció átlaga 2026-ban 3,0%, 2027-ben 2,5%, 2028-ban pedig 2,1% lesz. A júniusi előrejelzésekhez képest az inflációra vonatkozó prognózist 2027-re 0,2 százalékponttal, 2028-ra pedig 0,1 százalékponttal emelték, míg az energia- és élelmiszerárak nélküli inflációt 2026-ra 2,5%-ra, 2027-re 2,6%-ra, 2028-ra pedig 2,3%-ra prognosztizálták.
A beszámoló szerint a közel-keleti konfliktushoz és Oroszország Ukrajna elleni háborújához kapcsolódó magasabb energiaárpálya várhatóan 2027 első feléig a célérték felett tartja a teljes inflációt. Ezt követően az energiainfláció várhatóan csökken, és 2028 közepéig negatívvá válik, ami hozzájárul a teljes infláció mérséklődéséhez, bár az erősebb gazdasági aktivitás és az energiasokk késleltetett hatásai várhatóan 2027 nagy részében magasan tartják az alapvető árnyomást.
Korábbi cikkünkben bemutattuk Primoz Dolenc EKB-döntéshozó azon véleményét, hogy a hitelfelvételi költségeknek még tovább kell emelkedniük a restriktív tartományba, mivel az energia-, élelmiszer- és geopolitikai kockázatok magasan tartják az inflációs nyomást. Azt is megjegyeztük, hogy bár a maginfláció a stabilizálódás jeleit mutatta, és a bérek által kiváltott másodkörös hatások korlátozottnak tűntek, a hosszú távú hozamok emelkedése és a téli gázellátási kockázatok egyre fontosabb tényezővé váltak a monetáris politikai vitában.
Legfrissebb Natural Gas hírek
- Forex
- Crypto