Budapest és az állam közös irányítás alá vonná a BKK-t a regionális közlekedésszervezésben

Budapest és az állam közös irányítás alá vonná a BKK-t a regionális közlekedésszervezésben
BKK közös irányításban

A budapesti közlekedés finanszírozásának és irányításának átalakítása új szakaszba lép, miután nyilvánossá válik a kormány és a főváros közötti BKK-megállapodás tervezete. A dokumentum szerint 2027 elejétől a társaság a fővárosi és elővárosi közösségi közlekedés közös megrendelőjeként működik, miközben az állam és a főváros egyenlő tulajdonrészt és költségviselést vállal.

Kiemelések

  • Az állam 1,98 milliárd forintos tőkeemeléssel 1980 új részvényt szerez a BKK-ban, így 50-50 százalékos tulajdonosi arány alakul ki.
  • A finanszírozók támogatása nominálisan nem lehet alacsonyabb az előző évinél, miközben a BKK-nak költséghatékonysági feltételeket is teljesítenie kell.
  • A BKK 2027. január 1-jétől közös közlekedésszervezőként regionális szolgáltatásokat is megrendel, hosszútávon integrálva a fővárosi és elővárosi mobilitást.

A tervezett szerkezet és finanszírozás részletei

A Portfolio beszámolója szerint a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa október 1-jén dönt arról, hogy az állam tőkeemeléssel belép a BKK-ba, és a most nyilvánossá vált szerződéstervezetet a Fővárosi Közgyűlés pénteki ülésén tárgyalja. A tervezet alapján az állam az Országos Közlekedési Központon, az OKK-n keresztül 1980 új részvényt vesz át 1,98 milliárd forint névértéken, így a BKK tulajdonosi szerkezete 50-50 százalékosra változik.

A dokumentum rögzíti, hogy a részvényeket egyik fél sem ruházhatja át a másik beleegyezése nélkül, és a társaságnak teljes egészében köztulajdonban kell maradnia. Az úgynevezett indokolt költségeket az állam és a főváros fele-fele arányban állja, éves finanszírozási terv, havi előlegek és éves elszámolás mellett.

A szöveg szerint a finanszírozók által biztosított összeg nominálisan nem lehet alacsonyabb az előző évinél, miközben a felek arra törekednek, hogy a támogatás igazodjon a közfeladat indokolt költségeinek változásához. A tervezet emellett költséghatékonysági elvárást is tartalmaz, vagyis a BKK-nak a megtakarításokat a szolgáltatási színvonal emelésére és fejlesztési beruházásokra kell fordítania.

Az irányítási modellben minden közgyűlési döntéshez mindkét fél jóváhagyása szükséges, a hatfős igazgatóságba pedig az állam és a főváros azonos számú tagot delegál. Az igazgatósági és a felügyelőbizottsági elnöki poszt évente váltakozik a két fél között, patthelyzet esetén pedig a főpolgármester és a közlekedési miniszter személyes egyeztetése oldja fel a vitát. A vezérigazgató megbízatása legfeljebb három évre szól, a következő vezetőt február 28-ig nevezik ki, miközben a jelenlegi mandátum március 31-ig tart.

Az agglomerációs közlekedésre épülő új szerep

Az átalakítás lényege, hogy a BKK 2027. január 1-jétől közös közlekedésszervezőként rendeli meg a fővárosi helyi közszolgáltatásokat, a HÉV-et, a budapesti végállomású kék és sárga elővárosi autóbuszjáratokat, valamint közelítőleg az S jelzésű vonatok körében a helyi és elővárosi vasúti személyszállítást. A cél a külső kerületek és az agglomeráció közösségi közlekedésének javítása, valamint a fővárosra nehezedő közúti terhelés enyhítése.

A tervezet indoklása szerint Budapest egyik legnagyobb kihívása az agglomerációs szétterülés, amely egyre több ingázót, nagyobb autóforgalmat és drágább közszolgáltatási fenntartást eredményez. A dokumentum úgy számol, hogy 2050-re Budapest népessége a 2022-es szint 97 százalékára, mintegy 1,65 millió főre mérséklődik, miközben Pest megyéé 23 százalékkal, nagyjából 1,6 millió főre nő, így a két térség együttes népessége megközelíti a 3,3 milliót.

Ez a népességi és közlekedési trend a tervezet szerint csak akkor kezelhető fenntarthatóan, ha az elővárosi közlekedés fejlesztése nem marad széttagolt intézményi rendszerben. A BKK regionális szerepének bővítése ezért nemcsak tulajdonosi és finanszírozási átalakítás, hanem a fővárosi és elővárosi mobilitás hosszabb távú integrációjának alapja is lehet.

Korábbi cikkünkben a 2027-től tervezett közlekedési kormányzati átszervezéseket vettük sorra, különösen az autópálya-üzemeltetés állami kézbe vételét és az útfelújítási finanszírozás átalakítását. Kitértünk a vasútfejlesztési tenderprogramra és a közlekedésbiztonsági szigorításokra is, amelyek célja a hálózatok fenntarthatóbb működtetése és a források hatékonyabb felhasználása.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.