NAV-nyilvántartási változások vetnek fel kérdéseket a Tiborczhoz kötött magántőkealapoknál
A NAV tényleges tulajdonosi nyilvántartásában több, korábban Tiborcz István üzleti köréhez kapcsolt magántőkealap adatainál jelentős változások látszanak. A vizsgált konstrukciók között olyan alapok is vannak, amelyek jelentős állami forrásokat és nagy értékű ingatlan, illetve energetikai befektetéseket kezelnek, miközben a nyilvántartás megbízhatóságát korábban is bírálták.
Kiemelések
- A NAV adatbázisában Tiborcz István neve nem szerepel 19, korábban hozzá kötött magántőkealap tényleges tulajdonosai között, 2024 októberi lekérdezés alapján.
- A Gordiusz Magántőkealap tulajdonosi adatai jelentősen változtak, miközben a Magyar Fejlesztési Bank 59,9 milliárd forintos részesedését 2026 márciusában lezárja.
- A NAV tényleges tulajdonosi nyilvántartását a Transparency International jelentős hiányosságok miatt nem tartja megbízhatónak, ami csökkenti a piaci átláthatóságot.
Nyilvántartási változások a magántőkealapoknál
Ahogyan a Portfolio az Economx beszámolójára hivatkozva írja, Tiborcz István neve egyetlen olyan magántőkealap tényleges tulajdonosai között sem szerepel, amelyet a lap a NAV adatbázisában megvizsgált. A lap 21, korábban Tiborczhoz kötött alap adatait kérte ki, ezek közül kettőre nem kapott találatot, a fennmaradó 19 esetében pedig nem jelent meg az üzletember neve.A cikk szerint a vizsgált alapok a Válasz Online korábbi gyűjtése alapján egy olyan üzleti körhöz kapcsolódnak, amelynek magántőkealapjai 2024 végén összesen 666,7 milliárd forintos nettó eszközértékkel rendelkeztek. A legnagyobb változás a Gordiusz Magántőkealapnál látszik, ahol a Transparency International Magyarország szeptemberi lekérdezésében Tiborcz még 99 százalékos érdekeltséggel szerepelt, az Economx október 26-i lekérdezésében viszont már csak Mikesy Álmos, a Gránit Alapkezelő vezetője jelent meg, nulla százalékos érdekeltséggel.
Az Economx szerint nem állapítható meg pontosan, mi okozta a változást, mert a nyilvántartásból nem derül ki, miért tűnt el Tiborcz neve, és ki a tényleges befektető. A lap azt sem tudta megállapítani, hogy tulajdonosváltás, adatkorrekció vagy más körülmény áll-e a háttérben, mivel a korábbi bejegyzésekhez a sajtó nem fér hozzá.
Állami kitettség és piaci következmények
A vállalkozó korábbi üzleti körének több tagja ugyanakkor továbbra is jelentős érdekeltséggel szerepel az adatbázisban. Hornung Áron a Közép-Európai I. Magántőkealapnál 91 százalékos, a felszámolás alatt álló Közép-Európai IV.-nél 93,1 százalékos részesedéssel jelenik meg, míg Sájer Gábort a Carnoch Magántőkealap 100 százalékos tulajdonosaként tartják nyilván, Dicső László pedig a Central European Opportunity II. alapban rendelkezik 27,087 százalékos érdekeltséggel.Külön figyelmet kap a Főnix Magántőkealap, ahol a tényleges tulajdonosok között Garancsi István, Sájer Gábor és a Gránit Alapkezelő három vezetője szerepel, de mindannyian nulla százalékos érdekeltséggel. Az alapba a Magyar Fejlesztési Bank 100 milliárd forintot fektetett be, és ehhez az alaphoz kötődnek a Dürer Park és a BudaPart jelentős ingatlanügyletei, valamint az Alteóban korábban birtokolt 24,6 százalékos részesedés is.
A Gordiusz Magántőkealap esetében szintén jelentős a közpénzes kapcsolat, mivel az alapba korábban a Magyar Fejlesztési Bank 50 milliárd forintot fektetett be, amelyből 2026 márciusában közel 59,9 milliárd forinttal szállt ki. Más alapoknál már Tiborcz üzleti körén kívüli befektetők neve tűnik fel, az Economx szerint például az Atlas Europe Assets által kezelt Petrolina és RCP Magántőkealapban Rahimkulov Ruszlant tüntetik fel 100 százalékos tulajdonosként, míg a PFInvestnél a szabályzat jóváhagyására jogosult személyként szerepel.
A nyilvántartás adatainak értelmezését gyengíti, hogy a NAV tényleges tulajdonosi nyilvántartása nem közhiteles, mert az adatok a pénzintézetek bejelentésein alapulnak, és valóságtartalmukat az adóhatóság nem ellenőrzi. A Transparency International korábban szintén jelentős hiányosságokat és hibákat jelzett a rendszerrel kapcsolatban, ami a magántőkealapok tényleges tulajdonosi hátterének átláthatóságát üzleti és közpénzügyi szempontból is kérdésessé teszi.
Az Alteo tervezett, legfeljebb 12 milliárd forintos kötvénykibocsátása kapcsán korábban arról írtunk, hogy a társaság a meglévő vállalatfinanszírozási hitelek egy részét váltaná ki hét éves, fix kamatozású papírokkal, és ezzel a tőkeszerkezetét is kiegyensúlyozná. Cikkünkben kitértünk arra is, hogy a végleges döntés a befektetői visszajelzésektől függ, illetve felidéztük a BÉT Wellis 2031 kötvényének kereskedésfelfüggesztését a tőketörlesztés elmaradása miatt.
Legfrissebb Hungary hírek
- Forex
- Crypto