Magyar munkaadók 4 százalékos minimálbér-emelést javasolnak, a bértárgyalások folytatódnak

Magyar munkaadók 4 százalékos minimálbér-emelést javasolnak, a bértárgyalások folytatódnak
Minimálbér-emelés vita

A jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról szóló egyeztetések után továbbra is jelentős a távolság a munkaadói és a munkavállalói oldal álláspontja között. A felek az idei harmadik negyedéves makrogazdasági adatok és a költségvetési részletek ismeretében térnek vissza a tárgyalóasztalhoz.

Kiemelések

  • A magyar munkaadók 4 százalékos minimálbér-emelést javasoltak, a bértárgyalások még folytatódnak.
  • A pénteken beterjesztendő jövő évi költségvetés pontos részletei jelentősen befolyásolhatják a nettó béremelés mértékét.
  • A kormány középtávú költségvetési tervét bemutatta az érdekképviseleteknek, a gazdaságpolitikai kompromisszum esélye a makrogazdasági adatoktól is függ.

Költségvetési háttér és gazdaságpolitikai üzenet

Szerint a Portfolio, pénteken a jövő évi költségvetés beterjesztése pontosabb képet adhat a személyi jövedelemadó csökkentéséről, ami érdemben befolyásolhatja a nettó béremelés mértékét. A tárgyalások következő szakaszában ezért a költségvetési részletek és a harmadik negyedéves makrogazdasági adatok egyszerre alakíthatják a kompromisszum esélyét.

Kármán András pénzügyminiszter Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a fórumon a kormány középtávú költségvetési tervét mutatták be a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek delegáltjainak. A miniszter szerint a terv a következő évek gazdaságpolitikájának irányát jelöli ki, a konkrét intézkedéseket és azok ütemezését pedig a szakmai szervezetekkel és érdekképviseletekkel közösen akarják kialakítani.

A miniszter úgy fogalmazott, a keddi egyeztetés nem lezárása, hanem kezdete ennek a munkának, és az ott elhangzott észrevételeket a végrehajtás során figyelembe veszik. A kormány szerdán a szélesebb nyilvánossággal is megosztja a tervet, miközben célja, hogy felelős és átlátható gazdaságpolitikával ismét tartós növekedési pályára állítsa Magyarországot.

Korábbi cikkünkben a Költségvetési Tanács 2026-os költségvetésmódosítással kapcsolatos döntését és főbb kockázati jelzéseit foglaltuk össze. Bemutattuk, hogy a tervezet magas hiánnyal számol, miközben az államadósság-ráta emelkedhet, és a növekedési feltételezéseket lefelé mutató kockázatok övezik, ami uniós eljárási nyomást is erősíthet.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.