A CLARITY törvény új kriptovaluta-szabályokat állapít meg: ki nyer, ki veszít?

Az Egyesült Államok hamarosan elfogadhatja a CLARITY Actet, a közelmúlt legjelentősebb kriptoregulációs törvényjavaslatát. A jogszabály nemcsak egyértelmű határt húz a SEC és a CFTC hatásköre között, hanem azt is meghatározza, hogy a digitális eszközök hogyan integrálódnak majd a hagyományos pénzügyi rendszerbe. Az igazi kérdés az, hogy ki profitálhat az új szabályokból, és ki veszítheti el a piac feletti ellenőrzésének egy részét.

Washingtonban ismét vita folyik a CLARITY Act, a digitális eszközökre vonatkozó egyértelmű szabályok megállapítását célzó törvényjavaslat gyorsított ütemezéséről. Bernie Moreno szenátor szerint a jogszabály már áprilisban átmehet a Kongresszuson.

A törvényjavaslat iránti érdeklődés könnyen érthető. Ez nem csak egy újabb technikai módosítás. Ez egy kísérlet az amerikai kriptopiac teljes szabályozási architektúrájának kiépítésére. A vita lényege a kriptoipar, a bankszektor és a szövetségi szabályozók közötti befolyás újraelosztásáról szól.

Ezért a JPMorgan elemzői úgy vélik, hogy az elfogadása katalizátorként hathat a piacra 2026 második felében.

Mit változtatna meg a CLARITY Act

A törvényjavaslat központi célja a hatáskörök egyértelmű megosztása az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet és az Árutőzsdei Határidős Kereskedelmi Bizottság között, valamint a jogbizonytalanságot okozó, a végrehajtáson keresztül történő szabályozás közelmúltbeli mintájától való eltávolodás.

Először is, a jogszabály bevezeti a digitális eszközök hivatalos osztályozását. Egyes tokeneket a CFTC felügyelete alá tartozó digitális áruként határoznának meg, míg másokat a SEC joghatósága alá tartozó digitális értékpapírként kezelnének. Ez csökkenti annak kockázatát, hogy ugyanazt az eszközt eltérő módon értelmezzék attól függően, hogy melyik szabályozó hatóságról van szó.

Másodszor, a törvényjavaslat biztonságos kikötőt biztosít az új projektek számára. A startupok évente legfeljebb 75 millió dollárt gyűjthetnének a SEC teljes körű regisztrációja nélkül, feltéve, hogy a decentralizáción dolgoznak. Az ötlet lényege, hogy az innovációt az Egyesült Államokon belül tartsák, és ne tolják át az engedékenyebb joghatóságokba.

Harmadszor, a törvény utat teremt az eredetileg értékpapírként kibocsátott tokenek számára, hogy a megfelelő decentralizáció elérése után árucikké válhassanak. Ha a kibocsátó már nem ellenőrzi a hálózatot, és az önfenntartóvá válik, az eszköz más szabályozási rendszerbe kerülhet. Ez kritikus fontosságú a nagy blokkláncprojektek számára, és bővítheti a hozzáférésüket a szélesebb körű kereskedési tevékenységhez.

Negyedszer, a jogszabály egyértelműbb szabályokat állapít meg a közvetítőkre, beleértve a tőzsdéket, brókereket és letétkezelőket. A nagy bankintézetek számára ez azt jelentené, hogy nagyobb szabályozási biztonsággal tudnának digitális eszközmegőrzési szolgáltatásokat nyújtani.

Loading...

A tweetet a szerző törölte.

De mi mindent elmentettünk 🙂.

A CLARITY Act támogatja a hagyományos értékpapírok és valós eszközök tokenizálását is. Tisztázza, hogy a tokenizált eszközökre továbbra is a hatályos értékpapírtörvények vonatkoznak. Ez fontos jelzés az infrastrukturális cégek számára, amelyek már tokenizált piacokat építenek ki.

A bányászok, validátorok és szoftverfejlesztők mentesülnének a bróker típusú jelentéstételi kötelezettségek alól, amíg nem végeznek letéti tevékenységet. Ez csökkenti a blokklánchálózatok alapvető infrastruktúrájára nehezedő szabályozási nyomást.

A törvényjavaslat emellett adókedvezményt vezet be a mindennapi kis kriptofizetések esetében, és tisztázza a tétekre vonatkozó adóügyi elbírálást. A cél az, hogy a kriptót praktikusabbá tegye a rendszeres tranzakciók számára.

Végül, és ami a legvitatottabb, a stabilcoinokra vonatkozó rendelkezések átformálhatják a pénzügyi rendszerben betöltött szerepüket. Ha a stabilcoinok hozamát korlátozzák, akkor gyakorlatilag inkább digitális fizetési eszközként, mint befektetési termékként kezelnék őket. Ez a tokenizált bankbetétek javára billentheti az egyensúlyt.

Miért váltak a stabilcoinok a fő konfliktusponttá?

A stabilcoinok hozamának kérdése volt az egyik fő akadálya a törvényjavaslat előrehaladásának. A bankok attól tartanak, hogy ha a felhasználóknak lehetővé teszik, hogy a digitális dollárral hozamot érjenek el , az betétkiáramláshoz vezethet, és veszélyeztetheti a hagyományos finanszírozási modelleket. A kriptotársaságok azzal érvelnek, hogy hozam nélkül a stablecoinok versenyhátrányba kerülnének.

A Coinbase az év elején visszavonta a törvényjavaslat támogatását ezen rendelkezések és a SEC mint elsődleges szabályozó szerepének kiterjesztése miatt. A vállalat vezetése szerint azonban most már lehetséges a kompromisszum, ami arra utal, hogy az érdekek egyensúlya még alakul.

Loading...

A tweetet a szerző törölte.

De mi mindent elmentettünk 🙂.

Ki jár jól és ki nem

Ha a törvényjavaslatot a jelenlegi formájában fogadják el, akkor annak elsődleges haszonélvezői a nagy szereplők lennének, akik már kialakult megfelelési infrastruktúrával rendelkeznek. A központosított tőzsdék, a letétkezelő bankok, az intézményi befektetők és a tokenizációs platformokat építő vállalatok stabil jogi keretet kapnának a működésük skálázásához. A CFTC megerősítené pozícióját a digitális áruk felügyelete terén, míg a SEC-nek szűkülne a mozgástere arra, hogy a kriptoeszközöket széles körben értékpapírnak minősítse.

Nem mindenki járna jól. A szürke zónában működő projekteknek alkalmazkodniuk kellene az egyértelműbb szabályozási előírásokhoz. A hozamtermelő stabilcoinok korlátozásokkal szembesülhetnek, ha a végső kompromisszum a bankszektornak kedvez. Ugyanakkor, ha a kamatozó stabilcoinokat engedélyezik, a hagyományos bankok új versenytársat kapnának a likviditásért.

Ebben az értelemben a CLARITY Act nem egyszerűen az egyértelműség megteremtéséről szól. Hanem a befolyás újraelosztásáról egy olyan rendszerben, ahol az amerikai kriptoinfrastruktúra ellenőrzése a tét. Ezért is vált olyan intenzívvé a politikai és iparági vita körülötte.