Magyarország munkanélkülisége tízéves csúcs közelébe emelkedik
A KSH adatai alapján december és február között 4 millió 623 ezer fő dolgozik Magyarországon, ami 66 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál, miközben a munkanélküliségi ráta 4,9%-ra nő. A közleményben ismertetett számok szerint ez a szint 2016 tavasza óta nem volt ilyen magas, ami arra utal, hogy a foglalkoztatás csökkenése már nemcsak demográfiai, hanem gazdasági okokkal is összefügg. A téli szezonális gyengülés mellett a leépítések megjelenése is egyre láthatóbbá válik a hazai munkaerőpiacon.
Kiemelések
- A hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 4 millió 439 ezer főre csökkent, 87 ezer fővel elmaradva az előző év azonos időszakától.
- A munkanélküliek átlagos száma 236 ezer fő, ami 22 ezer fővel több, a munkanélküliségi ráta közfoglalkoztatottakkal együtt eléri a 6,3%-ot.
- A munkakeresés átlagos időtartama 11,9 hónap, a tartós munkanélküliek aránya emelkedik, ami a gazdasági lassulás jele a magyar munkaerőpiacon.
Foglalkoztatási visszaesés a téli időszakban
A hazai elsődleges munkaerőpiacon, vagyis a közfoglalkoztatottak és az átmenetileg külföldön dolgozó magyarok nélkül, 4 millió 439 ezer fő dolgozik, ez 87 ezerrel marad el az előző év azonos időszakától. A foglalkoztatottak száma 2021 óta nem volt ilyen alacsony szinten. A korábbi hónapokban a foglalkoztatás csökkenése még nem járt együtt jelentősebb munkanélküliségi emelkedéssel, a friss adatok azonban már fordulatot jeleznek.
A folyamat hátterében továbbra is szerepet játszik a munkaképes korú népesség csökkenése, de az adatok szerint ez már nem magyarázza teljesen a romlást. A gazdaság ciklikus trendje sem kedvező, ezért a munkaerőpiaci alkalmazkodás egyre inkább elbocsátások formájában jelenik meg. Ezzel Magyarország egyre távolabb kerül a 2017 és 2023 között jellemző, 4% alatti munkanélküliségi szinttől, amelyet csak a Covid-válság tört meg átmenetileg.
A növekvő munkanélküliség munkaerőpiaci hatása
A munkanélküliek átlagos száma 236 ezer fő, ami 22 ezerrel haladja meg az egy évvel korábbit. A férfi munkanélküliek száma 125 ezer, a nőké 111 ezer fő. Ha a közfoglalkoztatottakat is munkanélküliként vesszük figyelembe, akkor a ráta 6,3% körül alakul.
A munkakeresés átlagos időtartama 11,9 hónap, ami tartósan feszült munkaerőpiaci helyzetre utal. A három hónapnál rövidebb ideje állást keresők aránya 37,2%, ez 5,7 százalékponttal alacsonyabb az előző év azonos időszakánál. Ezzel szemben a 4 és 11 hónapja munkát keresők aránya 28,2%-ra emelkedik, ami 7,2 százalékpontos növekedést jelent, miközben az egy évnél hosszabb ideje állást keresők aránya 34,6%-on lényegében változatlan marad.
Makrogazdasági jelzés a magyar gazdaság számára
A mostani adatsor arra utal, hogy a munkaerőpiac gyengülése már szélesebb gazdasági lassulás jele lehet. A foglalkoztatás csökkenése és a munkanélküliség egyidejű emelkedése általában a vállalati kereslet mérséklődését és óvatosabb üzleti kilátásokat tükröz. Ez a fogyasztásra, a bérezési dinamikára és a költségvetési bevételekre is hatással lehet.
A téli hónapok hagyományosan gyengébbek a foglalkoztatásban, de a mostani romlás mértéke meghaladja a pusztán szezonális mozgást. A hosszabb ideje állást keresők arányának emelkedése azt jelzi, hogy az újraelhelyezkedés nehezebbé válik. Ezért a friss KSH-adat a magyar gazdaság rövid távú növekedési és munkaerőpiaci kilátásainak fontos kockázati jelzése marad.
Korábban beszámoltunk az MNB Inflációs jelentésének fő üzeneteiről, amelyek szerint 2026 elején szokatlanul visszafogott maradt az átárazás Magyarországon. Akkor kiemeltük, hogy a kedvező inflációs kép törékeny lehet, mert a közel-keleti konfliktus az energia- és műtrágyaárakon keresztül újabb élelmiszer- és üzemanyagár-emelkedési hullámot indíthat, ami az árstabilitást és a hazai gazdasági kilátásokat is ronthatja.
Legfrissebb Centralbanks hírek
- Forex
- Crypto