Magyarország EU-forrásfelszabadítása hosszabb felülvizsgálat elé néz

Egy uniós tisztviselő értékelése szerint egy kétharmados magyar kormány gyorsan elfogadhatja a szükséges jogszabályokat az uniós pénzek felszabadításához, de ez önmagában nem elég, mert az Európai Bizottság várhatóan elhúzódó ellenőrzést alkalmaz a reformok végrehajtására. A cikk szerint a most felálló Tisza-kormány számára ezért az a fő kérdés, hogy a befagyasztott helyreállítási és kohéziós forrásokból mi menthető meg reálisan, milyen időtávon és milyen feltételek teljesítésével. A háttérben az is számít, hogy a 2022-ben rögzített programkeretek a pénzek későbbi felhasználását is erősen behatárolják.

Helyreállítási alap, szupermérföldkövek és szűk határidő

Magyarország továbbra sem fér hozzá teljes körűen sem a helyreállítási alap, sem a kohéziós források teljes keretéhez, mert több uniós feltételrendszer nyitva marad. A helyreállítási terv teljes értéke 10,4 milliárd euró, ebből 6,5 milliárd euró támogatás és 3,9 milliárd euró hitel. A hozzáférés kulcsa a 27 szupermérföldkő teljesítése, amelyek a korrupcióellenes intézkedésektől a közbeszerzési reformokon át az igazságszolgáltatás függetlenségéig terjednek. Az uniós megközelítés szerint nem a formális jogalkotás, hanem a teljes reformcsomag hiteles működése számít. Ezért az új kormánynak nemcsak szabályokat kell alkotnia, hanem bizonyítania is kell, hogy azok tartósan és ténylegesen működnek.

A legnagyobb reformblokk továbbra is az intézményi és korrupcióellenes garanciákhoz kapcsolódik. Ide tartozik az Integritás Hatóság mozgásterének bővítése, az ellenőrzési jogosítványok erősítése, a közbeszerzési verseny javítása, az egyajánlatos eljárások arányának csökkentése és a vagyonnyilatkozati szabályok átalakítása. A kampányban többször említett európai ügyészségi csatlakozás enyhítheti a bizottsági aggályok egy részét, de a jogharmonizáció és az intézményi feladatmegosztás időigényes lehet. A bírósági reformoknál a Bizottság nemcsak a 2023-as jogszabályokra figyel, hanem arra is, hogy a változások a gyakorlatban mennyire maradnak fenn. Mindez azt jelenti, hogy a nyár végi RRF-határidő miatt a kormány gyors döntési kényszerrel szembesül.

A cikk egy technikai mentőmegoldást is bemutat, amely szerint mintegy 4 milliárd eurót a Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelésére lehetne átcsoportosítani a helyreállítási terven belül. Ennek logikája az, hogy a pénz adminisztratív értelemben még a 2026. augusztusi határidő előtt teljesített kiadásként jelenhetne meg. Hasonló technikai átalakításokra a Bizottság más tagállamoknál már mutatott nyitottságot, de a magyar ügyben a jogállamisági és korrupcióellenes kifogások továbbra is akadályt jelentenek. Emiatt a konstrukció önmagában nem oldja meg a kifizetések politikai és jogi feltételeit. A források tényleges felszabadítása továbbra is ahhoz kötődik, hogy a Bizottság elfogadja a szupermérföldkövek teljesítését.

Kohéziós keretek, befagyasztott összegek és korlátozott mozgástér

A 2021 és 2027 közötti kohéziós keret eredetileg 21,7 milliárd euró volt Magyarország számára. Ebből 2023 decemberében 10,2 milliárd euró, majd 2024 elején további 2 milliárd euró vált hozzáférhetővé, miközben az n+2 szabály miatt két év végén összesen 2 milliárd euró elveszett, és a félidős felülvizsgálat során újabb 500 millió euró került a befagyasztott körbe. Így jelenleg 11,8 milliárd euró számít hozzáférhetőnek. A fennmaradó korlátozások mögött egyszerre áll a feltételességi rendelet, az alapítványi összeférhetetlenségi vita és a horizontális feljogosító feltételek rendszere. Az Európai Bizottság álláspontja szerint több területen még mindig nem elég erősek a magyar garanciák.

A kohéziós pénzek teljes hozzáférését az Alapjogi Chartához kapcsolódó kifogások is fékezik. Bár a bírói függetlenség terén történt előrelépés, az uniós oldal továbbra is problémásnak tartja a gyermekvédelminek nevezett törvényt, az akadémiai szabadság helyzetét és a menedékjoghoz való hozzáférést. Ez azt jelenti, hogy a kohéziós pénzek felszabadítása nem pusztán technikai, hanem szélesebb jogállamisági és alapjogi kérdés marad. A cikk szerint ebben a körben a szükséges jogalkotás gyors lehet, de az uniós ellenőrzés itt is időt vesz igénybe. Ezért a magyar kormány számára a gyors politikai döntés nem jelent automatikus gyors pénzbeáramlást. A hitelesség és a végrehajtás minősége továbbra is kulcstényező marad.

A felhasználási oldal legalább ennyire kötött, mert a forrásokat alapvetően a 2022-ben aláírt partnerségi megállapodás és a kapcsolódó programok határozzák meg. Ez korlátozza, hogy egy új kabinet mennyire tudja a pénzeket más szakpolitikai célokra átterelni. Kisebb programon belüli átrendezésekre van lehetőség, de nagyobb változtatásokhoz külön brüsszeli jóváhagyás szükséges. A korábbi félidős felülvizsgálat idején nagyobb mozgástér állt rendelkezésre, de ez a lehetőség nagyrészt lezárult. Vagyis az új kormány nem szabadon felhasználható forráscsomagot örököl, hanem egy előre meghatározott, szűk pályán mozgó támogatási rendszert.

Várható időzítés és költségvetési jelentőség

A cikkben felvázolt menetrend szerint az új Tisza-kormány legkorábban május elején állhat fel, de az átadás akár a hónap végére is csúszhat. A szükséges jogalkotási csomag átfedések miatt körülbelül egy hónap alatt elkészülhet. Ezt követően az Európai Bizottság értékelési időszaka 60 nap, amely további 60 nappal meghosszabbítható. Mivel a helyreállítási alapnál az augusztus végi határidő szoros, a Bizottság akár gyorsítottabb eljárást is alkalmazhat. Ebben az esetben a cikk szerint az RRF-ből lehívható 1500-1600 milliárd forint még december előtt megérkezhet. A kohéziós forrásoknál a feloldás szintén decemberre eshet, ami 2027 eleji kifizetéseket jelenthet.

A történet költségvetési szempontból azért kiemelt jelentőségű, mert a források sorsa nemcsak a beruházási kapacitást, hanem az állami pénzügyi mozgásteret is befolyásolja. A helyreállítási források gyors mentése rövid távon enyhítheti a finanszírozási nyomást, miközben a kohéziós pénzek fokozatos megnyitása a fejlesztési programok folytonosságát támogathatja. Ugyanakkor a forrásokhoz való hozzáférés és azok tényleges felhasználhatósága két külön kérdés marad. Az új kabinetnek egyszerre kell megfelelnie a brüsszeli feltételeknek és alkalmazkodnia a korábban rögzített programstruktúrához. Ez a kettős korlát meghatározza a következő hónapok gazdaságpolitikai mozgásterét Magyarországon.

Korábban beszámoltunk arról, hogy egy esetleges Tisza-kormány induló makrogazdasági mozgásterét érdemben befolyásolhatja az uniós források sorsa, a piaci bizalom és a forint árfolyamának alakulása. Összefoglalónkban azt is kiemeltük, hogy a hiteles gazdaságpolitikai irány, a hitelminősítői megítélés és az euró bevezetése körüli várakozások együtt határozhatják meg a finanszírozási környezetet és a növekedési kilátásokat.