DUIHK-felmérés szerint javulnak a magyarországi német cégek beruházási kilátásai a választás után

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
DUIHK: német cégek beruházásai

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Központi bankok

Sholanke Dele

07.05.2026

DUIHK-felmérés szerint javulnak a magyarországi német cégek beruházási kilátásai a választás után — Német cégek bizakodnak

A magyar gazdaság 2023 és 2025 közötti stagnálása után érdemi hangulatjavulást mér a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara a Magyarországon működő vállalatok körében. A választás utáni gyorsfelmérés alapján nemcsak a makrogazdasági várakozások lettek kedvezőbbek, hanem a beruházási szándék és az ország mint befektetési helyszín megítélése is erősödik.

Kiemelések

A DUIHK felmérése szerint a magyar gazdasági kilátások javulását váró német cégek aránya a választások után 7%-ról 42%-ra nőtt.
A választási eredmény hatására a beruházási szándékot növelő cégek aránya 27%, miközben a Magyarországot befektetési helyszínként választók aránya 77%-ról 87%-ra emelkedett.
A vállalatok 2026-ra átlagosan 6,5%-os munkaerőköltség-emelkedéssel számolnak, miközben maradnak kockázatok a jogbiztonság, szabályozhatóság és munkaerő-utánpótlás terén.

Választás utáni bizalom és beruházási tervek

Az Portfolio beszámolója szerint a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara tavaszi konjunktúrafelmérése szerint a március 2. és április 2. között, 264 vállalat részvételével készült kutatást egy, a választási eredmény után végzett gyorsfelmérés egészíti ki, amely 139 cég visszajelzése alapján méri az új gazdasági várakozásokat. A kamara ismertetése szerint a választás előtt a vállalatok 7%-a számított javuló magyar gazdasági kilátásokra, míg 48%-uk romlást várt, a választás után viszont a javulást várók aránya 42%-ra emelkedik, a romlást jelzőké pedig 17%-ra csökken.

A saját üzleti helyzet megítélése szintén kedvezőbbé válik: a javulást várók aránya 24%-ról 35%-ra nő, miközben a romlásra számítók aránya 27%-ról 19%-ra mérséklődik. A beruházási döntéseknél is látszik az elmozdulás, a gyorsfelmérésben részt vevő cégek 27%-a azt jelzi, hogy a választási eredmény növeli beruházási szándékát, 49% szerint nincs változás, 6% pedig projektvisszafogást tervez.

Az országválasztási bizalom is javul, a Magyarországot újra befektetési helyszínként választó cégek aránya 77%-ról 87%-ra emelkedik. Keszte Róbert, a DUIHK elnöke szerint a német vállalatok az új kormánytól elsősorban az oktatás minőségének javítását, a hazai kis- és középvállalatok támogatását, a korrupció visszaszorítását és hosszabb távon az euró bevezetését várják, miközben a kamara óvatos marad abban, hogy a bizalmi fordulat milyen gyorsan fordul át tényleges növekedésbe.

Versenyképességi kockázatok és intézményi hiányosságok

A jelentés szerint a magyar gazdasági környezetben továbbra is a kereslet, az energiaárak, a munkaerőköltségek és az árfolyamkockázat jelentik a fő üzleti bizonytalanságot, még ha a választás után a gazdaságpolitikai kockázatok súlya csökken is. Dirk Wölfer, a kamara kommunikációs osztályvezetője úgy értékel, hogy a konjunktúraindex a pozitív tartományba emelkedik, ami az elmúlt öt év legerősebb értéke, de ez inkább a jövőbe vetett bizalmat tükrözi, mintsem a jelenlegi működési feltételek azonnali javulását.

A felmérés alapján Magyarország erőssége továbbra is a közlekedési, logisztikai, energia- és kommunikációs infrastruktúra, ugyanakkor a jogbiztonság, a szabályozás kiszámíthatósága, a közbeszerzések átláthatósága és a korrupció visszaszorítása terén gyengébb a megítélés. A támogatásokhoz való hozzáférés évek óta alacsony elégedettséget mutat, amit a kamara részben az EU-források körüli vitákkal és az elérhetőség bizonytalanságával magyaráz.

A munkaerőpiacon egyszerre enyhül a szakemberhiány a gyengébb konjunktúra miatt, miközben a költségnyomás fennmarad, a vállalatok 2026-ra átlagosan 6,5%-os munkaerőköltség-emelkedést várnak. A hosszabb távú versenyképességet a szakképzett munkaerő utánpótlása, a szakképzési rendszer és a felsőoktatás minősége is befolyásolja, ezekben Magyarország a régiós rangsor alsó részében helyezkedik el, ezért a gyorsan javuló befektetői hangulat önmagában még nem jelent tartós gazdasági fordulatot.

Korábbi cikkünkben a magyar kkv-k termelékenységi lemaradását és ennek növekedési, illetve versenyképességi következményeit vettük végig, kiemelve, hogy az EU-átlag elérése érdemi GDP-potenciált jelentene. Arra is rámutattunk, hogy az egységes, támogatásközpontú fejlesztési modellek sokszor torzíthatják a beruházási döntéseket, ezért hosszabb távon a cégre szabott fejlesztés, a kiszámítható szabályozás és a versenyző piaci környezet ösztönözheti a fenntartható beruházásokat.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?