Magyarország vagyonvédelmi hivatalt hozna létre kiterjesztett vizsgálati és büntetőeljárási jogkörökkel

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Vagyonvédelmi hivatal jogkörök

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Sholanke Dele

2 órával ezelőtt

Magyarország vagyonvédelmi hivatalt hozna létre kiterjesztett vizsgálati és büntetőeljárási jogkörökkel — Új vagyonvédelmi hivatal jön

A Tisza-kormány társadalmi egyeztetésre bocsátja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvénytervezetet, amely új intézményi keretet adna a közvagyont érintő visszaélések feltárására és az elveszett állami vagyon visszaszerzésére. A javaslat alapján az új hivatal nemcsak ellenőrizne, hanem adatokat gyűjtene, vizsgálatokat indítana, eljárásokat kezdeményezne, és egyes ügyekben büntetőeljárási szerepet is kapna.

Kiemelések

A tervezet szerint az NVVH önálló központi költségvetési szervvé válna budapesti székhellyel, külön költségvetési fejezettel és formális kormányzati elkülönítéssel.
A hivatal vizsgálatai az állami és önkormányzati döntéseken túl az MNB-hez kapcsolódó vagyonelemekre, közbeszerzésekre, koncessziókra és EU-s projektekre is kiterjednének.
Az NVVH büntetőeljárási jogkört kapna, az érintett cégek akár állami felügyelet alá kerülhetnének, a szabályozás fő része akár 2024 júliusában hatályba léphet.

Széles jogkörrel induló új intézmény

Amint arról a Portfolio.hu beszámolt, a társadalmi egyeztetésre küldött tervezet szerint az NVVH önálló, központi költségvetési szervként működne budapesti székhellyel, külön költségvetési fejezettel és a kormánytól formálisan elkülönített finanszírozással. A hivatal költségvetési javaslatát és beszámolóját saját maga állítaná össze, ezeket a kormány változtatás nélkül terjesztené az Országgyűlés elé.

A tervezet a közvagyon fogalmát a jelenlegi állami és önkormányzati vagyonelemeken túl azokra az eszközökre, pénzügyi forrásokra, részesedésekre és vagyoni értékű jogokra is kiterjesztené, amelyek korábban kerültek ki az állami vagy önkormányzati körből. Külön nevesíti a szabályozás a Magyar Nemzeti Bankhoz, az irányítása alatt álló társaságokhoz és az MNB által létrehozott vagy közreműködésével alapított alapítványokhoz kapcsolódó vagyonelemeket is.

Az új szervezet élén elnök állna, munkáját négy elnökhelyettes segítené, közpénzügyi, nyomozati, vádemelési és fellebbviteli területen. A vezetőket az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága jelölné, a folyamatba civil szervezetek képviselőit is be kellene vonni tanácskozási joggal, miközben a tisztségviselők nem lennének újraválaszthatók, és szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznának rájuk.

Vizsgálatok, felügyelet és piaci következmények

Az NVVH a tervezet szerint kockázatértékelést, közvagyonvédelmi vizsgálatot és más hatósági vagy bírósági eljárások kezdeményezését is végezhetné. Az ellenőrzések kiterjednének az állami és önkormányzati döntésekre, közbeszerzésekre, támogatásokra, koncessziókra, állami cégekre, közfeladat-finanszírozásra és az európai uniós forrásból megvalósuló projektekre is.

A vizsgálati eszköztár különösen széles lenne, a hivatal adatokat, iratokat és elektronikus állományokat kérhetne be, helyszíni vizsgálatot tarthatna, nyilvántartási adatokat kapcsolhatna össze, és védett adatokat is megismerhetne, ha ez szükséges a feladatellátáshoz. Az eljárások főszabály szerint hat hónapon belül zárulnának le, de összetett ügyekben ez legfeljebb 18 hónapra hosszabbodhatna.

Kiemelt szabály vonatkozna azokra a vállalkozásokra, amelyek árbevételének legalább 75 százaléka az elmúlt öt év valamelyikében közbeszerzésekből vagy koncessziós beszerzésekből származik. Ilyen esetben a NAV tájékoztatása alapján az NVVH-nak hivatalból vizsgálatot kellene indítania, és a közvagyon további sérelmének veszélye esetén az érintett cég vagy kapcsolt vállalkozása magyar állami felügyelet alá kerülhetne.

A hivatal bizonyos ügyekben büntetőeljárási szerepet is kapna, nyomozhatna, vádat emelhetne és a bíróság előtt képviselhetné a vádat a közvagyonnal vagy a közhatalom gyakorlásával összefüggő kiemelt bűncselekményeknél. A tervezet emellett adatvédelmi és eljárási garanciákat is rögzít, miközben a jogszabály fő része a kihirdetést követő napon, a büntetőeljárási módosítások pedig a kihirdetést követő 61. napon lépnének hatályba; a társadalmi egyeztetés június 30-ig tart.

Korábbi cikkünkben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) létrehozásáról szóló javaslat parlamenti benyújtásának elhalasztását mutattuk be, miután a kormány a tervezetet társadalmi egyeztetésre bocsátotta. Akkor azt is jeleztük, hogy a csúszás egy szélesebb kormányzati döntési csomag része lehet, és az egyeztetés kimenetele a végleges szabályozást, valamint a hivatal felállításának időzítését is befolyásolhatja.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?