Magyarország vagyonvédelmi hivatalt hozna létre széles vizsgálati és büntetőeljárási jogkörökkel

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Vagyonvédelmi hivatal jogkörökkel

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Ciaran Ryan

2 órával ezelőtt

Magyarország vagyonvédelmi hivatalt hozna létre széles vizsgálati és büntetőeljárási jogkörökkel — Új vagyonvédelmi hivatal

A Tisza-kormány társadalmi egyeztetésre bocsátja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvénytervezetet, amely új intézményi keretet adna a közvagyonvesztések feltárására és a visszaszerzésre. A budapesti székhelyű, önálló költségvetési szerv nemcsak ellenőrizne, hanem eljárásokat is kezdeményezhetne, egyes ügyekben pedig nyomozati és vádemelési szerepet is kapna.

Kiemelések

Az NVVH-t önálló központi költségvetési szervként hoznák létre széles hatósági és büntetőeljárási jogkörökkel, a közvagyon teljes spektrumára kiterjesztve felügyeletét.
A NAV-nak kötelezően jeleznie kell az NVVH felé, ha a vizsgált cégek árbevételének legalább 75 százaléka közbeszerzésekből vagy koncessziókból származik az elmúlt öt évben, hivatalból vizsgálatot generálva.
Súlyos közvagyoni kockázat esetén az érintett vállalatokat magyar állami felügyelet alá helyezhetik, az NVVH közpénzügyi elnökhelyettese döntési és beavatkozási jogköröket kap.

A tervezet jogkörei és intézményi felépítése

Amint arról a Portfolio.hu beszámol, a Görög Márta igazságügyi miniszter által jegyzett javaslat az NVVH-t önálló, központi költségvetési szervként hozná létre, saját költségvetési fejezettel és a kormánytól formálisan elkülönített működéssel. A hivatal feladata a közvagyon felhasználásával összefüggő kockázatok feltárása, a pénzmozgások, szerződéses láncok és tulajdonosi kapcsolatok vizsgálata, valamint a szükséges hatósági, bírósági vagy büntetőeljárások kezdeményezése lenne.

A javaslat a közvagyon fogalmát szélesen értelmezi, mert nemcsak a jelenlegi állami és önkormányzati vagyonelemeket, hanem a korábban kikerült eszközöket, pénzügyi forrásokat, részesedéseket és vagyoni értékű jogokat is ide sorolná. Külön nevesíti a Magyar Nemzeti Bankhoz, az annak befolyása alatt álló társaságokhoz, valamint az MNB által vagy közreműködésével létrehozott alapítványokhoz kapcsolódó vagyonelemeket is.

Az NVVH élén elnök állna négy elnökhelyettessel, akik a közpénzügyi, nyomozati, vádemelési és fellebbviteli területet vezetnék. A vezetőkre szigorú szakmai és összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznának, nem lennének újraválaszthatók, és a jelölési folyamatba civil szervezetek képviselőit is be kellene vonni tanácskozási joggal.

A hivatal vizsgálatai hivatalból, panasz, bejelentés vagy más szerv jelzése alapján is indulhatnának, és alapesetben hat hónap alatt kellene lezárulniuk, legfeljebb 18 hónapos teljes időtartammal. Az NVVH széles körben kérhetne be adatokat, akár üzleti, banki, adó- vagy más védett titkot tartalmazó iratokat is, helyszíni vizsgálatot tarthatna, elektronikus adatokat menthetne le, és súlyos bírságot szabhatna ki az együttműködés szándékos akadályozása esetén.

A tervezet egyik legfontosabb újítása, hogy a hivatal egyes, a hatáskörébe tartozó közvagyoni ügyekben büntetőeljárási szereplőként is felléphetne. Saját hatáskörben nyomozhatna, felügyelhetné a felderítés törvényességét, vádat emelhetne, a bíróság előtt képviselhetné a vádat, és jogorvoslatokat is benyújthatna.

Piaci és intézményi hatások Magyarországon

A szabályozás a közbeszerzésekből vagy koncessziós beszerzésekből erősen függő vállalatokra különösen nagy hatással lehet. Ha egy cég és kapcsolt vállalkozásai együttes nettó árbevételének legalább 75 százaléka az elmúlt öt év valamelyikében ilyen forrásból származik, a NAV-nak tájékoztatnia kellene az NVVH-t, amelynek hivatalból vizsgálatot kellene indítania.

Súlyos közvagyoni kockázat esetén az érintett társaság vagy kapcsolt vállalkozása magyar állami felügyelet alá is kerülhetne. Ebben az esetben a közpénzügyi elnökhelyettes nemcsak ellenőrzési jogokat kapna, hanem beavatkozhatna a vagyoni kötelezettségvállalásokba, dönthetne egyes társasági ügyekben, korlátozhatná a képviseleti jogot, sőt vezető tisztségviselőt is visszahívhatna.

A javaslat adatvédelmi és eljárási garanciákat is tartalmaz, köztük a hozzáférések korlátozását, a védett iratok elkülönített kezelését és a vizsgálati cselekményekkel szembeni kifogás lehetőségét. Az Országgyűlés évente nyilvános beszámolót kapna a hivatal működéséről, külön tájékoztatásra pedig rendszerszintű, jelentős közvagyonvédelmi kockázat esetén lenne lehetőség.

A törvény a kihirdetését követő napon lépne hatályba, az első elnököt és elnökhelyetteseket pedig 30 napon belül kellene megválasztani. A társadalmi egyeztetés június 30-ig tart, így a kormány gyors intézményépítési menetrenddel számol.

Korábbi cikkünkben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) létrehozásának bejelentését és a tervezet társadalmi egyeztetésre bocsátását foglaltuk össze. Kitértünk arra is, hogy a hivatal a korrupciógyanús ügyek mellett a jogalap nélküli gazdagodás vizsgálatára is kiterjedhet, és a kormányzati kommunikáció szerint a széles jogkörök a befektetői megítélésre és az intézményi kockázatokra is hatással lehetnek.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?