A magyar fuvarozói szektor veszteségben marad, a vállalkozások száma tovább csökken

A magyar fuvarozói szektor veszteségben marad, a vállalkozások száma tovább csökken
Fuvarozók tovább veszteségben

A magyar közúti fuvarozásban 2026 első negyedévében a költségek jóval az infláció felett emelkednek, miközben a díjemelések ezt nem tudják lekövetni. A tartós árnyomás és a gyenge árumozgás miatt az ágazat immár tizedik egymást követő negyedévében nem termel nyereséget, ami a kapacitások és a piaci szereplők számának további zsugorodását vetíti előre.

Kiemelések

  • 2026 első negyedévében a nemzetközi fuvarozás költségszintje 6,9%-kal nő, miközben a fuvardíjak csak 1,6%-kal emelkednek.
  • A régiós verseny fokozódik a schengeni bővítés és a román fuvarozók megjelenése miatt, ami tovább rontja az árakat egy gyengülő keresleti környezetben.
  • 2026. március 31-én 11 663 fuvarozó vállalkozás van Magyarországon, ami 82-vel kevesebb az előző negyedévnél, és 1 534-gyel kevesebb a 2021-es csúcshoz képest.

Költségnyomás és elégtelen díjemelés 2026 elején

Mint arról a Portfolio beszámol, a DigiLog Consulting adatai szerint 2026 első negyedévében a nemzetközi fuvarozás teljes költségszintje 6,9%-kal, a belföldi fuvarozásé pedig 3,5%-kal nő az előző év azonos időszakához képest, miközben az átlagos infláció 1,8%. A drágulás szinte minden fontos költségelemet érint, a gépjárművezetői bérektől az autópályadíjakon és finanszírozási terheken át az egyéb működési kiadásokig.

A hatékonysági mutatók eközben nem javulnak, a futásteljesítmény és az üresen megtett kilométerek aránya lényegében stagnál az előző évi bázishoz képest. Ez azt jelenti, hogy a fuvarozók termelékenységi oldalon sem tudják érdemben ellensúlyozni a költségoldali nyomást.

A rögzített, 615 forintos literenkénti gázolajár ugyan mérsékli a hazai szereplők terheit, de a nemzetközi fuvarozók csak korlátozottan profitálnak ebből, mert külföldön továbbra is piaci áron tankolnak. A forint erősödése emellett különösen a nemzetközi piacon aktív vállalkozásokat terheli, és önmagában 2%-os profitcsökkenést okoz az első negyedévben.

A fuvardíjak emelkedése sem fedezi a költségek növekedését. A DigiLog Consulting mérése szerint a nemzetközi szegmensben 1,6%-os, a belföldiben 3,2%-os díjemelés valósul meg, miközben a teljes költségkompenzációhoz további 5,4%, illetve 0,3% emelésre lenne szükség.

Gyenge kereslet és erősödő régiós verseny rontja a kilátásokat

A piacot továbbra is az alacsony szállítási volumenekből fakadó kapacitásfelesleg nyomja, ezért a fuvarozók nem tudják teljes mértékben áthárítani a drágulást megrendelőikre. Bár a KSH adatai szerint a magyar GDP 1,7%-kal bővül 2026 első negyedévében éves alapon, és az ipari termelés márciusban 6,7%-os növekedést mutat, a kereslet élénkülése egyelőre nem elég erős ahhoz, hogy érdemben javítsa a szektor jövedelmezőségét.

A schengeni bővítés a régiós versenyt is fokozza, mivel a román fuvarozók nagyobb számban jelennek meg a magyar belföldi és nemzetközi piacon. Ez többletkapacitást és további árnyomást hoz egy már eleve gyenge keresletű környezetben.

Az ágazat így továbbra is veszteséges marad, és ez már a tizedik egymást követő negyedév, amikor az iparági átlag nem termel profitot. A következmény a beruházások halasztása, a kapacitások leépítése és a vállalkozások számának csökkenése, 2026. március 31-én Magyarországon 11 663 fuvarozó vállalkozást tartanak nyilván, ami 82-vel kevesebb az előző negyedévinél, és 1 534-gyel marad el a 2021-es csúcstól.

Az év hátralévő részében az elemzők 1-2%-os GDP-bővüléssel számolnak, de az ipari termelés tartós felpattanására nem alapoznak. Emiatt a fuvarozási szolgáltatások iránti kereslet 2026-ban sem emelkedik számottevően, miközben a költségek továbbra is az inflációnál gyorsabban nőhetnek, és a szektor profitszintje alacsony, akár negatív maradhat.

Korábbi cikkünkben a magyar üzemanyagpiacon erősödő ellátásbiztonsági kockázatokról írtunk, miután a stratégiai készletekből felszabadított dízel és benzin gyors kifutása a független – főként vidéki – kutaknál átmeneti leállásokat is valószínűsített. Bemutattuk, hogy a Mol korlátozott finomítói kapacitása és a hatósági árak miatti árrésnyomás tovább szűkíti a szereplők mozgásterét, ami a költségoldali feszültségeket a teljes ellátási láncban éreztetheti.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.