Magyar költségvetésből kimaradt autópályadíjak növelik a finanszírozási kockázatot

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Költségvetési hiány és autópályadíjak

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Központi bankok

Sholanke Dele

28.05.2026

Magyar költségvetésből kimaradt autópályadíjak növelik a finanszírozási kockázatot — Hiány növeli kockázatot

A kormányváltás utáni átadás-átvétel során derül ki, hogy az idei költségvetésből 286 milliárd forint hiányzik az Építési és Közlekedési Minisztérium keretéből. A fedezethiány döntő része a gyorsforgalmi utak rendelkezésre állási díjához kapcsolódik, miközben az állam a koncessziós szerződés módosításának elmaradása miatt továbbra is havi több tízmilliárd forintot fizet a szolgáltatónak.

Kiemelések

A Lázár János vezette tárca 310 milliárd forintról 210 milliárdra csökkentette a gyorsforgalmi utak rendelkezésre állási díját egy titkos kormányhatározat miatt.
Az MKIF Zrt.-vel kapcsolatos, 175,6 milliárd forintos fedezet hiánya komoly finanszírozási kockázatot jelent, mivel a szerződésmódosítás a választásokig nem várható.
Áprilisban az államháztartás 429 milliárd forintos hiánnyal zárt, az éves deficit már 3 850 milliárd forintra nőtt, elérve az eredeti terv 93%-át.

Költségvetési rés és titkos határozat

A Telex beszámolója szerint az előkerült dokumentum alapján a Lázár János vezette tárca eredetileg 310 milliárd forinttal számol a gyorsforgalmi utak rendelkezésre állási díjára, ezt azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium utasítására 210 milliárd forintra csökkentik. A büdzsé érintett részét Lázár János és Nagy Márton is aláírja, de az ezeroldalas indoklás nem ad magyarázatot a hiányra.

A hiányzó összeg legnagyobb része az MKIF Zrt. által kezelt autópályák rendelkezésre állási díjához kötődik, ennek értéke 175,6 milliárd forint. A lap állítása szerint a forráscsökkentés hátterében egy nem nyilvános kormányhatározat áll, mert a korábbi kabinet 2025 elején arra számít, hogy sikerül módosítani a magyar állam és a konzorcium közötti koncessziós szerződést, és ettől jelentős kiadáscsökkenést vár.

A szerződésmódosítás a választásokig nem valósul meg, ezért az államnak továbbra is fizetnie kell a koncesszornak. Vitézy Dávid jelenlegi közlekedési és beruházási miniszter tájékoztatása szerint a költségvetésben hagyott 210 milliárd forint csak az év első felének díjfizetésére elég, a helyzet teljes tisztázásához pedig a kiadáscsökkentést elrendelő határozat nyilvánosságára lenne szükség.

Államháztartási nyomás és politikai vita

A költségvetési tétel körüli vita egy már eleve feszes államháztartási helyzetben jelenik meg. A Fidesz közleményben utasítja vissza a Tisza-kormány vádjait a költségvetés szándékos meghamisításáról, és azt hangsúlyozza, hogy a büdzsét az alkotmányos szabályoknak megfelelően, törvényesen és átláthatóan hajtják végre.

A legutolsó államháztartási adatok szerint áprilisban 429 milliárd forintos hiánnyal zár az államkassza, ami a negyedik havi adatok között az újkori költségvetési történet második legnagyobb deficitje. Az első négy hónap után a hiány 3 850 milliárd forintra emelkedik, ami az egész éves eredeti terv 93%-ának felel meg, így a kimaradt autópályadíjak fedezete további finanszírozási kényszert okozhat.

Korábbi cikkünkben a Tisza-kormány tervezett kiadáscsökkentő és költségvetési fegyelmet erősítő intézkedéscsomagját foglaltuk össze, miután a kabinet több minisztériumnál jelentős, fedezet nélküli kötelezettségvállalásokat tárt fel. Bemutattuk a politikusi juttatások és képviselői költségek visszafogását célzó lépéseket, valamint a rezsicsökkentés fenntartása mellett meghirdetett további programokat és intézményi változtatási terveket.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?