Magyarország visszavonja a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépést

Magyarország visszavonja a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépést
Magyarország visszalép az ICC-ből

Az Országgyűlés szerdán kivételes eljárásban elfogadja azt a törvényt, amely hatályon kívül helyezi Magyarország 2025-ös kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumából. A jogszabály pénteken lép hatályba, és a végrehajtáshoz szükséges külpolitikai intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

Kiemelések

  • A magyar parlament 133 igen, 37 nem és 5 tartózkodás mellett elfogadta a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépést visszavonó törvényt.
  • A visszavonás indoklása szerint Magyarországnak szükséges fenntartania részvételét a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumában a nemzetközi bűncselekmények elleni fellépés érdekében.
  • A döntés érvényteleníti a 2025-ös törvényt, így Magyarország továbbra is tagja marad a nemzetközi igazságszolgáltatási rendszernek.

Parlamenti döntés és jogi indoklás

Portfolio.hu beszámolója szerint a parlament 133 igen, 37 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett fogadja el a törvényt, amely visszavonja az Egyesült Nemzetek Diplomáciai Konferenciája által elfogadott római statútum és a Nemzetközi Büntetőbíróság kiváltságairól és mentességeiről szóló megállapodás felmondását.

A Görög Márta igazságügyi miniszter által jegyzett jogszabály rögzíti, hogy a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, valamint az emberi jogok védelme érdekében feltétlenül szükséges a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonása nemzetközi bírói fórum előtt. Az indoklás szerint ezért fenn kell tartani Magyarország részvételét a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumában.

Nemzetközi és politikai következmények

A döntéssel a büntetőbíróságból történő kilépésről szóló 2025-ös törvény hatályát veszti, így Magyarország tagsága a nemzetközi igazságszolgáltatási rendszerben fennmarad.

Az indoklás a lépést nemcsak egy korábbi, a nemzetközi közösség értékrendjével ellentétes döntés visszavonásaként írja le, hanem annak megerősítéseként is, hogy az igazságosság, az emberi méltóság és a nemzetközi együttműködés továbbra is meghatározó elvek Magyarország számára.

Korábbi cikkünkben Magyarország Európai Ügyészséghez való csatlakozásának bejelentéséről írtunk, amely a brüsszeli tárgyalásokkal párhuzamosan a jogállami együttműködés erősítését célozta. Bemutattuk, hogy a lépést az uniós források felszabadításának szándéka is kísérte, és a kormány korrupcióellenes vállalásokkal, illetve intézményi és szabályozási reformok kilátásba helyezésével igyekezett javítani az EU-s bizalmat. Ezek a fejlemények a forint, a költségvetési mozgástér és a befektetői megítélés szempontjából is relevánsak voltak.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.