Budapest taxitarifa-emelési terve megbukik, a rögzített árak jövője továbbra is vita tárgya

Budapest taxitarifa-emelési terve megbukik, a rögzített árak jövője továbbra is vita tárgya
Taxiárak vitája Budapesten

A budapesti taxitarifák körüli vita ismét felerősödik, miután a fővárosban napirendre kerül a rögzített hatósági árak lehetséges jövőbeli átalakítása és egy jelentős díjemelési csomag. A képviselők végül nem támogatják a rendeletmódosítást, miközben az előkészítő anyagok szerint a jelenlegi díjszabás közel követi az inflációt, a nagyobb emelés viszont már kilógna a régiós árszintből.

Kiemelések

  • A Budapesti Közgyűlés elutasította a 2026. június 30-tól tervezett 27 százalékos taxitarifa-emelést, amely minden díjelemre vonatkozott volna.
  • A BKK kérdőívének 61 százaléka támogatta a magasabb tarifaszintet, de a lakosság átlagosan csak 7,3 százalékos drágulást fogadna el, 30 százaléknál 39 százalék elutasítaná a taxit.
  • A javasolt 27 százalékos emelés egy 10 kilométeres út árát 15,8 euróról 19,8 euróra növelné Budapesten, ami kilépést jelentene a régiós árversenyből.

Elutasított díjemelés és nyitva hagyott tarifareform

Portfolio.hu összefoglalása szerint a Budapesti Közlekedési Központ szakmai anyagában valóban szerepel a fix tarifarendszer későbbi átalakításának lehetősége, de ez egyelőre nem konkrét közgyűlési döntési javaslat. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója tisztázza, hogy a felvetés elméleti szinten jelenik meg, miközben a vitát az is élesíti, hogy a taxis érdekképviseletek korábban blokádot helyeznek kilátásba arra az esetre, ha a főváros eltörölné a hatósági árakat.

A beterjesztett javaslat alapján 2026. június 30-tól az alapdíj 1100 forintról 1400 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 560 forintra, a percdíj 110 forintról 140 forintra emelkedett volna, vagyis minden díjelemnél közel 27 százalékos növekedés következett volna be. Emellett külön repülőtéri alapdíj is felmerül, amely a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről induló vagy oda érkező utaknál 2400 forint lett volna.

A szakmai szereplők nem egységes álláspontot képviselnek. A BKIK, az OTSZ, a Főtaxi, az Uber, az MB Elit és a független taxisok mérsékeltebb emelést támogatnak, míg a TÉSZ, a FŐTE, a City Taxi, a Bolt Taxi, a Taxi 4 és több más szervezet a magasabb, végül beterjesztett tarifaszint mellett érvel. A testület végül nem szavazza meg a taxirendelet módosítását, ugyanakkor támogat egy olyan módosító indítványt, amely alapján Karácsony Gergely főpolgármesternek rendkívüli közgyűlést kell összehívnia, ha a védett üzemanyagár kivezetése után az üzemanyag ára meghaladja a korábbi szintet.

A hosszabb távú elképzelés szerint a jelenlegi rögzített hatósági ár helyét egy minimum- és maximumdíjakat meghatározó modell vehetné át, amely nagyobb mozgásteret adna a szolgáltatóknak. Ehhez a főváros jogszabály-módosítást kezdeményezne a kormánynál.

Inflációs követés és európai árverseny

A döntés előkészítése során a BKK több mint 7600 taxisnak küld kérdőívet, amelyre 2393 válasz érkezik, és a kitöltők 61 százaléka a 1400-560-140 forintos tarifajavaslatot támogatja. Ezzel szemben a BKIK 885 fős lakossági kutatása azt mutatja, hogy az utasok átlagosan csak 7,3 százalékos emelést tartanak elfogadhatónak, miközben egy 30 százalékos drágulás esetén 39 százalék teljesen felhagyna a taxihasználattal.

A történeti adatok alapján a budapesti egységes hatósági tarifa 2013. szeptember 1-jén lép életbe, majd 2018-ban, 2022-ben és 2023-ban emelkedik jelentősebben. Egy 10 kilométeres út 10 perc várakozással 2013 őszén 3950 forintba kerül, míg a jelenlegi tarifákkal 6600 forint az ára. Inflációval korrigálva a 2013-as összeg ma körülbelül 6915 forintnak felel meg, vagyis a most érvényes díjszabás nagyjából követi az általános árszínvonal emelkedését, a javasolt 27 százalékos emelés viszont ugyanennek az útnak a díját 8382 forintra növelné.

A nemzetközi összevetésben a budapesti árszint jelenleg még nagyjából egy sávban mozog több európai fővárossal, köztük Prágával, Zágrábbal, Bécssel és Párizzsal, miközben Berlin és Róma egyes útvonalakon drágábbnak számít. A BKK elemzése szerint azonban a 27 százalékos emelés után Budapest részben kilépne a régiós árszintből, és egy átlagos 10 kilométeres út költsége 15,8 euróról 19,8 euróra nőne, ami már nyugat-európai összevetésben is magasabb pozíciót jelentene.

Korábbi cikkünkben a budapesti fővárosi közgyűlés üléséről írtunk, ahol végül nem támogatták a taxis díjak 27%-os emelését. A vita hátterében a város feszes likviditási helyzete és a szolgáltatások finanszírozási nyomása állt, miközben több nagy önkormányzati cég – köztük a BKK – üzleti terveiről sem alakult ki többségi döntés.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.